Mi az a transzponder és miért van rá szükség?
A transzponder egy válasz-jeladó berendezés a repülőgépen. Amolyan "ha valaki megkérdez, mindent elmesélek magamról" szerkentyű.
Azért volt rá szükség, mert a hétköznapi értelemben használt nagy teljesítményű radar berendezések (nevezzük őket elsődleges radarnak), csak azt tudják megmondani egy repülőgépről, hogy milyen messze van a radartól. A magasságát és azt hogy az az adott repülőgép pontosan kicsoda már nem. Ez pedig nem elég.
Ezért a legtöbb helyen a földi radar antenna fölé felszereltek egy másik antennát is ami a repülőgépen elhelyezett transzponderből a szükséges adatokat kérni le. Ez az antenna a másodlagos radar, idegen nyelven Secondary Surveillance Radar (SSR)
Működése:
Úgy működik, hogy a földön elhelyezett másodlagos radarberendezés kiküldi a saját radar hullámait, melyek elmennek a repülőgéphez és szólnak az oda beépített transzpondernek, hogy küldjél vissza minden infót magadról. Így aztán a transzponder visszasugározza a földön lévő légiirányítóknak a kért adatokat. Ennek hatására, már nem csak egy paca látható a légiirányító radar képernyőjén, hanem ki is lesz mellé írva minden szükséges információ, amivel most már beazonosítható a repülőgép:
-
Lajstromjele vagy járatszáma (katona gépnél: oldalszáma)
-
aktuális (leginkább légnyomás szerint mért) magassága
-
sebessége
-
koordinátája
-
Minden egyéb mást, amit a traszponder adni tud vagy amit a földön még hozzátesznek a számítógépek.
A transzponder kód négy számjegyből áll. Mindegyik számjegyet nullától hetesig lehet beállítani. Nyolc és kilenc nincs.
0000 – 7777
Egy lehetséges kód például: 7031
Az így kiosztható kódok maximális száma: 4096.
Természetesen a repülés során kapott kódot visszaveszik a leszállás után, így (elvileg) másik gépnek adhatják. Abba most nem mennék bele, hogy milyen esetben adják át és mikor nem, pilótákat ez a rész nem annyira érinti.
A használatos transzpondereknek 3 féle változata van:
"A" módú transzponder: Ez a legrégebbi fajta és még csak a repülőgépen beállított transponder kódot képes visszaadni, a magasságot és egyéb adatokat nem. Ez csak a repülőgép beazonosítására szolgált.
"B" módú transzponder: Ilyen nincs, nem létezik.
"C" módú transzponder: Ez már a repülőgép traszponder kódján felül a repülési magasságot is elküldi. A magasságot a magasságmérőből nyeri, ezért fontos hogy a pilóta ugyanazt a légnyomás adatot használja a magasságmérőjének a beállításához, mint amit a földi irányítás is. Ha más légnyomás érték van beállítva akkor más valós magasságon is repül a gépe, így keresztezheti olyan repülőgép útját, ami a légiirányító (vagy tájékoztató) képernyőjén elvileg nem lenne lehetséges!
"S" módú transzponder: Ez gyakorlatilag minden adatot megad a repülőgépről. Sebesség, magasság, transzponder kód, koordináták, miegymás. Ez a típus már beégetett transzponder kódot tartalmaz, ami több jegyből áll mint a négyszer nullától hétig terjedő számok kombinációja, így ezt nem kell repülésenként beállítgatni.
Hogyan használjuk?
A kódot "A" és "C" módú transzponderek esetében a légi irányítás (vagy a tájékoztató központ) adja meg a pilótának, aki beállítja a kapott kódot a műszerfalon elhelyezett transzponder kezelőjén és innentől a földön látni lehet, hogy melyik az ő gépe és mi a hívójele, milyen magasan repül,stb. Így az irányítás vagy tájékoztatás meg tudja őt hívni, ha mondjuk olyan légtér felé repül ahova nem lenne szabad, vagy szólni tud neki, ha más géppel keresztezik egymás útvonalát.
Ezen a képen egy "C" módú, de régebbi transzponder látható:
A kapcsolók helyzetei:
OFF: ilyenkor a transzponder ki van kapcsolva. Ha repülés közben megkaptuk a saját kódunkat, előbb kikapcsolt állapotban (OFF helyzet) be kell állítani a kódot és csak utána bekapcsolni (ON helyzetbe tenni).
SBY: ez már bekapcsolt állapot, de nem ad jelet. Akkor kell ide állítani, ha egy új kódot szeretnénk beállítani, mivel ha bekapcsolva (ON helyzet) tekergetjük rajta a számokat, akkor a földi irányításnak is úgy változik a képernyőjén a kód. Ekkor előállhat olyan helyzet, hogy épp egy vész kódon tekerjük át és az gubancot okozhat.
ON: Itt már adja a jelet, de magasságot még nem!
ALT: Csak ha ide tekerjük akkor ad magasságot is.
IDENT: Megnyomásakor a radar képernyőn kiemelten és jól elkülönülten jelenik meg a repülőgép jele, így például egy sűrűbb forgalmú légtérben az irányítás könnyebben be tudja azonosítani melyik gépről van szó.
Egy példa a gyakorlatból: (ahol HA-1250 = repülőgép, FIC = Tájékoztató központ)
HA-1250: "Tájékoztató, itt a HA-1250"
FIC: "HA-1250, jöhet a közlemény"
HA-1250: "HA-1250, farkashegyi felszállás után 2 perccel QNH 1019 szerint 2100 lábon emelkedőben 2500 lábra a leadott repülési terv szerint megkezdi a feladat végrehajtását"
FIC: "HA-1250, nyugtáztam. QHN 1023, kód 7072"
HA-1250: "Nyugtáztam, QNH 1023, kód 7072, HA-1250"
És már állíthatjuk is be a kódot 7072-re, majd bekapcsoljuk a transzpondert és ALT-ra állítjuk illetve a légnyomás értéknek 1023-ra tekerjük a magasságmérő skáláját.
Létezik azonban 3 olyan transzponder kód amit egyik repülőgép sem kaphat meg, de saját magunk átválthatnak rá, ha indokolt.
7500 – ezt gépeltérítés esetén kell beállítani.
7600 – ezt rádió meghibásodás esetén kell beállítani a pilótának: Ezzel azt jelzi, hogy a rádiója nem ad vagy nem vesz vagy egyiket sem tudja. Így aztán azért nem követi az utasításokat, mert nem hallja őket.
7700 – ezt vészhelyzet esetén kell beállítani.
Bármelyiket is állítja be a pilóta a légiirányító vagy tájékoztató központ képernyőjén azonnal pirossal jelenik meg a repülőgép jele, ezzel is felhívva a figyelmet magára. Ekkor a földről rákérdeznek, hogy valóban ezt szerette-e volna beállítani és ha nem kapnak választ akkor azt megerősítésnek veszik. Például gépeltérítés esetén van ennek jelentősége.
Természetesen a pilótaképzés során a transzponder használatát is alaposan megtanítják a növendékeknek.
Ha érdekel, hogy melyik utasszállító gép éppen hol van most a levegőben akkor pont a transzpondere miatt már a neten is lehet őket követni:
Jó böngészést!
Tarnóczi Sándor
Megosztás a Facebook-on