Vészhelyzet: motorleállás útvonalrepülés közben

Talán az egyik legrosszabb helyzet az, mikor a reptér biztonságot jelentő leszállópályáján kívül, útvonalrepülés során hibásodik meg a hajtómű, ezért mindenképpen le kell szállnunk valahova, bármennyire is nem tetszik a dolog.

Természetesen megpróbálkozhatunk újraindítani a motort, de csak abban az esetben, ha nem motortűz vagy olaj probléma miatt kellett leállítani, hanem önmagától tette.

Mindenekelőtt a legfontosabb dolog ilyenkor az, hogy továbbra is vezessük a repülőgépet! Ennél semmi sem lehet fontosabb! Nem szabad csak a motorra koncentrálni, mert több bajt csinálunk, mint amennyit javítanánk a helyzetünkön. A repülőgép vezetését követi a navigálás illetve a leszállásra alkalmas terep keresése és kiválasztása. A motorindítás csak a negyedik helyen szerepelhet, vagy még hátrébb. Az első három tevékenység fontossági sorrendjét felcserélni tilos! Inkább siklógépként vitorlázzunk álló motorral, mint motorindítással foglalkozva pörögjünk a földig.

A leszállásra alkalmas terep azonnali keresése és kiválasztása főleg abban az esetben fontos, ha alacsonyan vagyunk. Magasság függvényében lehet ugyan egy kicsit az újraindításra is koncentrálni, de jobban tesszük, ha inkább a placcot keressük, mint a motor hibáját.

Tegyük fel, repülőgépünk motorja 400 méter magasan áll le. Ebből kiszámíthatjuk, hogy ha másodpercenként 4 métert süllyedünk akkor 100 másodperc múlva, vagyis kicsit több mint másfél perc múlva a földön leszünk. Ha ebből akár egy percet is bármi mással töltünk el, mint a megfelelő leszállóhely kiválasztása, akkor földközelben már vajmi keveset fogunk tudni javítani az esélyeinken. Oda szállunk, ami épp alattunk van.

Tehát: a motor leállt.
Elrakjuk a térképet, kaját, miegymást és azonnal elkezdünk terepet keresni. Ha ég a motor akkor elzárjuk a benzincsapot is és nem próbálkozunk az újraindítással, hanem villámgyorsan leszállunk bármi is van alattunk. Hevedereket közben meghúzzuk és figyelünk, hogy utasunk is meghúzza a sajátját.

Nézzük, milyen variációkat láthatunk magunk alatt ahova leszállhatunk:

Úttest
Inkább ne, mert autókkal ütközhetünk, ráadásul a szélén lámpa- vagy villanyoszlopok vannak ahol elakadhat a szárnyvég.

Friss szántás, színe sötét
Végső esetben jó, ha nincs jobb. Nagy hantok lehetnek még benne és a belesüppedő gépet hirtelen fogja meg amitől fejre állhat.

Nem friss szántás, színe világosabb
Egy fokkal jobb mint a friss szántás, keményebb a felszíne, és már talán a nagy hantok egy részét is szétmorzsolta az időjárás

Erdő
Inkább ne...

Kukorica
Ha még csak érik, akkor jó lesz, mert gyenge a szára és a termése is. Ha már megérett, akkor a csövek erőset üthetnek a gépen, tönkreteszik. Persze végső megoldásként ez is jó. A gond vele csak az, hogy vannak benne magasabbra növő szárak, amelyek leszállásnál, lassú sebességnél a kilebegtetés határán repülő gépünket pillanatok alatt az egyik szárnyánál meg tudják fogni és bepördítik. Ezzel csúnyán összetörhetjük magunkat.

Napraforgó
Ugyanaz igaz rá, mint a kukoricára

Búza
Ez már sokkal jobb, mint a kukorica. Ha nincs más, akkor megteszi, de figyeljünk, hogy a tetejére lebegtessünk és akkor jól sikerül a leszállás.

Bokros terület
Ezt mindenképpen kerüljük, mert az elakadó szárnyvég miatt bepördíti a gépet és összetörjük magunkat is.

Legelő
Hááát…Akár jó is lehetne, csak az vele a gond, hogy vannak területek ahol előszeretettel alkalmaznak villanypásztorokat az állatok visszatartására, amit egészen biztosan nem fogunk kiszúrni odafentről, csak akkor mikor már épp vízszintesen kettévágta a kabint. Ha lehet, inkább kerüljük, de nagyon körültekintően, többször megfordulva felette megpróbálhatjuk ha nincs más.

Aratott és bálázott terület
Ez jó lehet, mert kemény a talaja, de nagyon kell figyelni, hogy két bála közé szálljunk!

Zöld füves rész, valahol sötétebb csíkkal benne
Ez arra utal, hogy patak vagy víz folyik át rajta és ott azért sötétebb a növényzet. Nem jó, mert süppedős, felázott lehet a talaj a víz miatt, ráadásul a patakmederbe is beleállhatunk a géppel.

Szőlő
Fel lehet ismerni a szabályos sorokról. Bármi áron kerülni, mert karók vannak benne!

Vízfelület (tó vagy folyó)
Kerüljük, ahogy csak tudjuk! Már a biztonságos leszállás sem garantált, hiszen hirtelen fogja meg a gép törzsét így akár fejre is állhatunk vagy elakadhat a szárnyvég, amitől bepördülhet a gép. De még ha sikerül is jól leszállni rá, lehet hogy olyan gyorsan elkezd süllyedni a gép, hogy időnk sem lesz kioldani a hevederünket és már el is lepte a fejünk búbját a vízszint. Elég csak egy pár másodperces eszméletvesztés a hirtelen megállás miatt és máris csapdába kerültünk. Nem is beszélve az utasunkról, aki még gyakorlatlanabb a kioldásban.

Learatott, betakarított terület, tarló
Ez jó! Ide érdemes szállni, mert általában kemény a felszíne és nincsenek már nagy rögök rajta. A terményt pedig levágták róla.

Repülőtér
Ez a legjobb 🙂

Amit keresnünk kell, annak egyenletes felszínű talajnak kell lennie, magasabb felépítmények nélkül. Gondolok itt például villanypóznára, adótoronyra, kerítésre, épületcsoportra.

Észre kell venni, hogy a terület ahova le szeretnénk szállni lejtős-e vagy sem. Nem gond ha lejt, mert inkább egyenletes legyen a talaja és lejtsen, mint vízszintes legyen de hepehupás. Ha lejt, akkor mindenképpen ellenlejtőre kell szállni, hiszen ha pont lejtő irányba akarnánk lebegtetni akkor áteséskor mindig elfogyna alólunk a talaj. Ráadásul az ellenlejtő még meg is fogja a gépet leszállás után, nem gurul annyit. Mikor megállt, be kell fékezni, nehogy visszaguruljon.

Ezen a képen egy pár lejtős, de leszállásra alkalmas területet láthatsz, berajzolva a leszállási irányokkal.

(kattints a képre a nagyításhoz)

 

Leszállásnál lehetőleg mindig széllel szemben kell behelyezkedni és ha van barázda (mert mondjuk szántásba fogsz leszállni) akkor barázda irányba is.

És hogy a szélirányt honnan tudjuk megállapítani odafentről? Nos, lentebb elárulom!

 

Akkor most nézzük át hogy hol, mit érdemes választani:

(kattints a képre a nagyításhoz)

(kattints a képre a nagyításhoz)

(kattints a képre a nagyításhoz)

 

Ezen a következő képen első pillantásra látunk is olyan helyet ami talán jó lehet leszállni. De mégis vigyázni kell vele, mert...

(kattints a képre a nagyításhoz)

És itt vajon le lehet szállni a szántásra?

(kattints a képre a nagyításhoz) Pannonia Golf & Country Club Alcsútdoboz golfpálya

Nézzük csak meg egy kicsit közelebbről:

(kattints a képre a nagyításhoz) Pannonia Golf & Country Club Alcsútdoboz

Ezeket a csíkokat repülős nyelven "p...ncinak" hívják, mert ahol a traktor kikerüli az oszlopot ott nem lesz felszántva a föld és egy ilyen csíkban felveri a gaz. Legtöbbször nagyon nehéz észrevenni a levegőből a villanyoszlopot, (a vezetékeket pedig egyenesen képtelenség) de ha ilyen "p…ncikat" keresünk a kiszemelt területen, akkor könnyebben megláthatjuk őket.

Itt megint van leszállásra alkalmas terep, azonban figyelni kell, mert van amelyik lejtős!

(kattints a képre a nagyításhoz)

Ezen a képen aratott és bálázott mezőgazdasági területre látsz példát. A bálák közé kell beszállni.

(kattints a képre a nagyításhoz)

És akkor lássunk egy kis érdekességet.

Ezen a képen egy terepre, pontosabban szántásra szállt vitorlázó repülőgép látható:

(kattints a képre a nagyításhoz)

Nem a sárgás-zöld napraforgót választotta leszálláshoz, hanem a szántást. Jól tette!

(kattints a képre a nagyításhoz)

Ráadásul leszállásnál még azt is figyelembe vette, hogy honnan fúj a szél, mivel a mögötte látható füst ezt egyértelműen mutatta!

(kattints a képre a nagyításhoz)

Tehát: Végig az útvonalrepülésed alatt nézd, hogy hova tudnál leszállni, ha meghibásodna a repülőgéped motorja. Keress olyan területet ahol:

  • Nincsenek magasfeszültségű villanyvezetékek

  • Nincsenek szőlőkarók

  • Távvezetékek

  • Emberek, állatok, építmények

  • Tó vagy folyó

  • Vizes földterület (pl. patak vagy csatorna mellett biztos hogy van)

  • Sziklás rész

  • Bokros, fás rész

  • Göröngyös, buckás, horpadásos terület

  • Túl zöld füves rész (ez legelő, ahol villanypásztor is lehet amit garantáltan nem fogsz észrevenni, csak akkor mikor már átment rajtad a vezeték)

  • Túl magas és kemény termésű takarmány növényzet (pl. megérett, de le nem aratott kemény csöves, sárga kukorica)

Magas növényzetre lehet leszállni (például: búza, kukorica, napraforgó, sőt még fák is!), de ha tudunk olyan helyet keresni ahol nincs magas növényzet, akkor az még jobb lenne.

Ha mégsem találunk, akkor a helyes leszállási mód ilyen esetben az, hogy a növényzet tetejét vesszük a földfelszínnek és leszállás közben úgy lebegtetünk, hogy a repülőgépünk a növények teteje felett pár centivel essen át. Ezzel elérjük azt, hogy nem nagy sebességgel belerongyolva próbálunk például a búzaföldre leszállni, hanem minimális sebességgel, szinte bele huppanunk a növényekbe amelyek ezután még hamarabb meg tudnak minket állítani. Fontos, hogy lebegtetéskor a szárnyak már vízszintesek legyenek, különben az egyik szárny elakadhat és abba az irányba bepördülhet a repülőgépünk, tuti töréssel végződve a szépnek indult leszállás.

Ha úgy gondoljuk, hogy megtaláltuk a legideálisabb terepet a leszállásra és van még egy kis magasságunk akkor érdemes előtte egy vagy két kört tenni fölötte és alaposabban szemügyre venni, nem kerülte-e el valami a figyelmünket. Lehet ez egy villanypásztor, egy drótkerítés, egy karózott terület, egy gödrösebb rész, vagy bármi ami messziről nem volt látható. Inkább a kiválasztott terep felett kell folyamatosan fürkészve a veszélyeket eldobni a magasságot, mint távolra elrepülve, messziről megközelíteni.

Amennyiben még fölötte kiderül, hogy teljesen alkalmatlan a leszálláshoz, érdemes egy másik, "B" verziós leszállóhelyet választani, amit még elérhetünk és ugyanolyan jónak tűnhet. Ez persze csak akkor igaz, ha mondjuk egy drótkerítés miatt teljesen alkalmatlan az elsőre kiválasztott terep a leszálláshoz. Ha nem ennyire durva a helyzet, csak kisebb, kerülhető akadályok vannak, akkor inkább ide, a jobban megvizsgált placcra kell leszállni, mert ha mégis a "B" verziósat választjuk - és hát ugye azt addig nem néztük meg közelebbről - akkor már csak leszálláskor, egy másik leszállóhely elérésének nulla esélyével, tudjuk meg hogy ott mit nem vettünk észre...

És végül egy elmaradhatatlan videó, melyen az egyik terepre szállási gyakorlatom láthatod:

Ha tetszett, kérlek oszd meg a Facebookon és ajánld ismerőseidnek is!

Köszönöm!

Tarnóczi Sándor

Megosztás a Facebook-on

Leave a Comment