Pápai repülőtér – repülő múzeum

2014. szeptemberében a Pápai repülőtéren vendégeskedtünk néhány napig. A repülések reggeltől éjfélig folytak. Eközben a részben felújított és kiállított Mig-21 és Mig-23 gépeket is volt alkalmam megnézni.

Aki a reptéren jár mindenképpen látogasson el a kiállított repülőgépek közé.

Megosztás a Facebook-on

AT3 repülőgép motorindítása

Miután átnéztük és átvettük az AT3 repülőgépet, következhet a motorindítás.

Lépései:

  1. Beülünk és bekötjük magunkat illetve utasunkat.

  2. Kabintetőt magunkra csukjuk és a jobb illetve bal oldalon található zárral bezárjuk.

  3. Ellenőrizzük a kormányok akadálymentes kitéríthetőségét.

  4. Magasságmérőt beállítjuk a repülőtér tengerszint feletti magasságára (pl. a gödöllői reptér a tengerszint felett 715 láb magasságon helyezkedik el, ezért a magasságmérőt ide állítjuk. Ezzel nagyságrendileg megkapjuk az aktuális légnyomás értékét is, amit leolvashatunk a magasságmérőről.

Olvasd tovább >>


Megosztás a Facebook-on

Pilótaképzés

pilótaképzés, pilóta jogosítvány

Megosztás a Facebook-on

Aero AT3 repülőgép repülés előtti földi előkészítése

Repülés előtt a repülőgép parancsnokának minden esetben és MINDIG kötelessége a repülőgépet a földön átnézni és repülésre alkalmas állapotban átvenni.

aero AT3 fuel tank

Olvasd tovább >>


Megosztás a Facebook-on

Aero AT3 repülőgép bemutatása

Az AT3 egy lengyel tervezésű, alsószárnyas, kétüléses, egy motoros, könnyű kategóriába tartozó, fém építésű repülőgép, orrfutós, nem behúzható futókkal.

Műszerrepülésre és jegesedési körülmények közötti repülésre nem alkalmas.

 

aero AT3 repülőgépKattints a képre a nagyításhoz

aero AT3 Very Light AircraftKattints a képre a nagyításhoz

Olvasd tovább >>


Megosztás a Facebook-on

Gödöllői repülőtér

Tengerszint feletti magassága: 715 láb (218 méter)

Reptéri információs szolgálat (AFIS) hívójele: Gödöllő Infó

Kommunikációs frekvencia: 119,05 MHz

ICAO kód: LHGD

Engedélyezett forgalom: VFR Nappali, azaz napkeltétől napnyugtáig vehető igénybe fel- és leszálláshoz. Futópálya fények nincsenek.

Pályairányok: 13 / 31 melyek 1350 méter hosszúak és 60 méter szélesek, és 04 / 22 pályák melyek 300 méter hosszúak és 60 méter szélesek.

Gödöllő repülőtér / Gödöllő airportKattints a képre a nagyításhoz

A 13 / 31-es pályák fel- és leszállásra egyaránt használhatók, míg a 04-es pálya csak felszállásra, a 22-es pálya pedig csak leszállásra vehető igénybe. Ez utóbbi két pályát csak olyan légijármű veheti igénybe, melyek le- vagy felszállási hosszigénye 300 méter alatt marad.

Olvasd tovább >>


Megosztás a Facebook-on

A típusátképzés

Mi az a típus és miért ne keverjük az osztály fogalmával?

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, egy "osztályba" tartoznak azok a légijárművek, amelyek felépítésükben, üzemeltetésükben és repülési tulajdonságaik alapján azonosak.

Magyarán egy Cessna és egy DA20 vagy DA40, esetleg egy Yak-52 ugyanabba az osztályba tartozik, hiszen mindegyik 2.000 Kg alatti, egy hajtóműves, merevszárnyú repülőgép. Ezt az osztályt SEP-nek azaz Single Engine Piston osztálynak hívjuk.

Ezek alapján a motoros-vitorlázó repülőgép (MOVIT) is beleillene ebbe az osztályba, de mégsem sorolható ide, mert a movit termikes időben eltekereg akár több száz kilométert is leállított motorral, míg a Cessna már nem.

Épp ezért a Falke, mint MOVIT már nem tartozik a Cessnával vagy DA20-al azonos osztályba, hanem másik osztályt képvisel. Ő a TMG azaz, Touring Motor-Glider osztályba tartozik.

Olvasd tovább >>


Megosztás a Facebook-on

Sétarepülés 1.

Örömmel jelentem, hogy a repulogepvezeto.hu lájkolásáért nyert ingyenes sétarepülést a múlt vasárnap sikeresen végrehajtottuk.

A nyereményt Tisza Andrea nyerte, ő azonban inkább lemondott a repülésről férje, Ákos javára, aki viszont örömmel élt a lehetőséggel.

ingyenes nyeremény sétarepülés

sétarepülés felkészítés

 

A felszállásra 11:00-kor került sor a tököli repülőtérről, DV20 katana repülőgéppel.

Ákos elmondta, hogy korábban még soha nem repült kisgéppel, így kíváncsian várta milyen lesz.

sétarepülés

 

sétarepülés

 

Előre egyeztettük, hogy van-e valami amit szeretne megnézni a levegőből vagy csak kipróbálni a repülőgép-vezetést, de ezt a részt inkább rám bízta, ezért egy rövid, háromszög útvonalat terveztem, mely már a tervezéskor több sétarepülési időt biztosított számára ingyenesen, mint az előre beígért 20 perc.

Zárójelben jegyzem meg, hogy továbbra is érdemes mindenkinek lájkolni és MEGOSZTANI a repulogepvezeto.hu-ra felkerült írásokat, mert a 20 perces repülés végül mindig több lesz!

Az útvonal:

  1. Tököli felszállás után 2000 láb magasságra emelkedés

  2. Majd irány a Velencei-tó déli partján lévő Gárdony.

  3. Itt tettünk egy kört a víz felett.

  4. Ezután a keletnek vettük az irányt, áthaladtunk a Duna felett és a Délegyházi tavak következtek

  5. Visszatértünk a Tököli reptérre.

Sétarepülés a Velencei-tó felett

örömteli sétarepülés

 

Mivel Ákos eddig nem nagyon került kapcsolatba a repüléssel ezért a sétarepülés előkészítése során átbeszéltük a legfontosabbakat:

  • Mitől repül a repülő?

  • Milyen kormányok találhatók rajta?

  • Milyen műszerei vannak?

  • Kikkel és mikor rádiózunk a földön és a levegőben?

  • Hogyan kell vezetni a repülőgépet?

Ez utóbbit Ákos a levegőben is kipróbálta a Velencei-tó és Délegyháza közötti szakaszon ahol kb. 10 percig vezette is a repülőgépet.

sétarepülés közben repülőgép vezetés kipróbálása

Bár rendesen mozgott a levegő, ügyesen tartotta az előírt 2000 láb magasságot, irányt és vízszintes szárnyat. Néha kis korrigálások erejéig ugyan belenyúltam, de csak azért mert látszott hogy az erős koncentráció miatt nem mindig tudja a kívánt korrekciót elvégezni. Például a horizont tartás közben a szárny dőlés korrigálásra már nem mindig maradt figyelme.

sétarepülés

 

sétarepülés

A képek mellett minderről hamarosan video is fel fog ide kerülni.

Összegezve:

Ákos jól bírta a végül 45 percesre sikerült sétarepülést, de azért a leszállás után megjegyezte, hogy most ez így egyszerre elég is volt, hiszen a déltájra időzített sétarepülés erősen termikesre sikeredett, ezért a légmozgások sokszor megdobálták a gépet, amihez "gyomortájékon" hozzá kell még szokni.

Bár állítása szerint neki inkább a csinos légiutas-kísérők és az általuk felszolgált frissítő italok hiányoztak a repülésről, megígértem neki, ha rajtam (és valamely légitársaságon) múlik, legközelebb ők sem maradhatnak el. 🙂

Tarnóczi Sándor

sandor(kukac)repulogepvezeto(pont)hu

Megosztás a Facebook-on

Miért veszélyes a zivatar?

Aki repülés közben megpróbál a zivatarral ujjat húzni 3 féle – szó szerint – halálos veszedelemmel játszik.

  1. váltakozó irányú légmozgás, melyet nem fog tudni kezelni

  2. jégeső és jegesedés

  3. villámlás.

A zivatar ugyanis nem más, mint egy nagyfeszültségű generátorral felszerelt jéggyár, belsejében és körülötte iszonyatos erejű légmozgásokkal.

Bár nincs meteorológiai végzettségem, de megpróbálom összefoglalni, hogyan és mitől alakul ki egy zivatar, miért veszélyes és hogyan érdemes elkerülni.

Mitől alakul ki?

Egy rettenetes erejű zivatar akár 20 perc alatt is képes kifejlődni az első kis (nevezzük konyhanyelven) "bárányfelhőből".

Bár pilótaként mindenki rendszeresen figyeli az időjárás előrejelzéseket és megpróbálja elkerülni a zivatart, mégis előfordulhat, hogy gyorsaságával meglepi a nem túl elővigyázatos repülőst.

Olvasd tovább hogy mire érdemes még felkészülni >>



Megosztás a Facebook-on

Leszállás “idegen” reptéren

Útvonalrepülés során számtalanszor előfordulhat, hogy olyan repülőtéren fogunk leszállni, ahol korábban még soha vagy csak legfeljebb egyszer-kétszer.

A nem megszokott (vagy más néven "idegen") reptéren való leszállásra a repülési útvonaltervezéssel együtt érdemes még az elindulás előtt felkészülni.

Azaz megtudni, hogy:

  • Mi a reptér pontos földrajzi elhelyezkedése (milyen településhez esik közel, annak melyik részén található, attól hány kilométerre van, milyen jellegzetes pontok alapján ismerjük fel. Nem minden reptér betonos amit már messziről ki lehet szúrni, hanem pont az hogy a legtöbb füves reptér, ami könnyen beleolvad a környező tájba és "avatatlan szemnek" nehéz észrevenni.)

  • Milyen pályairányai vannak és ha van település mellette akkor motoros géppel melyik irányból kell megközelíteni, hogy ne a település felett haladjunk át. Fontos tudni, hogy milyen hosszú és milyen széles a pálya és nem árt ha tudjuk, hogy a leszállópályának a teljes hossza igénybe vehető-e vagy valamelyik részét másra használják (pl. ha betonos akkor a gokartosoknak van fenntartva, ha pedig füves akkor talajmunkát végeztek nemrég rajta és még csak most kezd nőni az új fű.)

  • Milyen tengerszint feletti magasságon helyezkedik el.

Olvasd tovább hogy mire érdemes még felkészülni >>



Megosztás a Facebook-on