Motoros repülőgép indítása (DV20 Katana típus)

Repülőgép motorindítása során egy előre meghatározott sorrenden érdemes végigmenni. Ezt a sorrendet van, aki fejből megtanulja, de talán még biztosabb (és ajánlottabb) ha egy úgynevezett ellenőrző listát (checklist) követve indítjuk be a motort. Így szinte a nullára csökkentjük annak a valószínűségét, hogy valamit kifelejtünk.

A motoros pilótaképzés során ilyen check lista rendelkezésre állt a repülőgépben, így azt elővéve gyorsabban végig tudtam mindent ellenőrizni.

Kattints a képre a nagyításhoz

Az ellenőrző listán minden előttünk álló feladatra megvan a megfelelő sorrend. Még a vészhelyzetre is (ez a lista másik oldalán van)

Tehát a listát elővesszük és miközben végigmegyünk rajta, mindent az ott leírt helyzetbe állítunk.

/Megjegyzés: A műszerfalon akkor van valami bekapcsolt állapotban, ha a kapcsoló felfelé áll. Ha lefelé áll, akkor kikapcsolt állapotban van. Húzható karoknál felénk húzva van "bekapcsolva" vagy nyitva, előre tolva pedig kikapcsolva, zárva. Ilyen például a karburátor fűtés karja, a szivató, a kabinfűtés és a parkolófék kapcsolója./

A következők majdnem minden motoros repülőgép indítása esetében igazak, kis eltérésekkel.

Lentebb videón is megnézheted majd a DV20 Katana indítását, de előbb összefoglalom mi-mire is szolgál.

 

Motorindítás előtti teendők

Repülés előtti:

A repülőgép kabinját belülről majd a gépet kívülről is körbejárva átnézzük. Minden repülőgépnek más és más az amire oda kell figyelni, de jellemzően ugyanazokat kell átnézni. Amire szemünknek kell hogy legyen: nem kotyog, nem csöpög, nem súrlódik, nem repedezik, nem kopik, nem fityeg, nem mozog olyan irányba amelybe nem kellene, stb.

Pedálok:

Egy bowdennel a kívánt méretre lehet állítani.

Övek, vállhevederek:

Legyünk bekötve és oktatónk, utasunk is legyen megfelelően bekötve.
Amire figyelni kell utasnál, az az, hogy meg kell neki mutatni, hogyan tudja KIKÖTNI magát. Ezt azért lényeges megtanítani neki, mert mondjuk egy kényszerhelyzetes vízre szállás során pillanatok alatt el kell hagyni a süllyedő repülőgépet. Ha mi magunk megsérülünk, nem biztos hogy fogunk tudni neki segíteni kikötni magát vagy lesz rá időnk, hogy megtegyük helyette a kikötést.

Bár szinte nulla az esélye egy ilyen szituációnak (azonban egyszer előfordult már helikopterrel a Dunán), de ha eljön velünk repülni akkor azt az egy mozdulatot meg kell neki tanítani a felszállás előtt.

Kabintető:

Zárva és ha kell akkor biztosítva is. A biztosítás azt jelenti, hogy egy vékony biztosító huzal látható legyen a záron, amit csak abban az esetben szakítunk fel, ha vésznyitást kell alkalmazni. Addig a biztosító huzalnak sértetlennek kell lenni.

Ez a huzal nem mindegyik repülőgépen található meg, így csak ott ellenőrizzük ahol látjuk hogy benne van, vagy a helye ki van alakítva (de nincs ott a huzal)

Kormányok:

A kormányok szabad mozgását úgy ellenőrizzük, hogy véghelyzetig (koppig) kitérítjük őket. Ez igaz a botkormányra is és az oldalkormány pedálokra is.

Gázkar:

Hideg indításnál a gázkart alap helyzetre kell húzni, mivel a plusz üzemanyagot a kihúzott szivató fogja biztosítani a motor számára.

Meleg motor esetén a szivatóra nincs szükség, ezért a gázkart egy kicsit előrébb toljuk indítás előtt (mondjuk egy incset, azaz 2,5 cm-t) így több üzemanyagot kap a motor indításnál. Ha beindult akkor visszahúzzuk arra a fordulatszámra amit a check lista előír. Jelen esetben 1000 ford./percre.

Légcsavarszabályzó:

Ezt csak állítható légcsavarok esetében kell ellenőrizni. A DV20 katana repülőgép 10 és 35 fok közötti beállítási szöggel rendelkezhet. Indításkor – a könnyebb indítás érdekében – kis szögre állítjuk a légcsavart, hogy ne terhelje le azonnal motort. A légcsavar szabályzó kart előre tolva kis szögre állítjuk.

Parkolófék:

Behúzzuk és lábbal a féket nyomkodva felpumpáljuk a fékrendszerben lévő nyomást. Az így létrejövő hidraulikus nyomást az parkolófék karnál található egyirányú szelep nem engedi ki egészen addig amíg a parkolóféket kioldva a fékfolyadék ismét kiáramolhat a fékrendszerből, elveszítve a féktárcsákra kifejtett nyomását.

Porlasztófűtés:

Dugattyú motoros repülőgépeknél bizonyos körülmények között jellemző a szívótorokban létrejövő jegesedés, ami akadályozza az üzemanyag szabad áramlását, így akár a motor leállásához is vezethet. Ezt úgy tudjuk megakadályozni, hogy a meleg motortól meleg levegőt vezetünk a porlasztóhoz, ami nem engedi lefagyni az ottani párát. Mivel a meleg levegő csökkenti a dugattyú motoros repülőgépek teljesítményét, ezért a porlasztófűtés bekapcsolásával a fordulatszám kissé esni fog. Persze inkább essen egy kicsit a fordulatszám, mint teljesen leálljon a motor a levegőben.

Indításkor (legtöbbször) nincs szükség a fűtésre így ezt kikapcsolhatjuk.

Üzemanyag csap:

Nyitva helyzetben kell lennie indításkor.

Főkapcsoló:

Bekapcsolva áram alá helyezzük a gépet és a műszereket. Felpörög a műhorizont pörgettyűje, és a műszerek megmutatják az egyes értékeket. Például ellenőrizni tudjuk, hogy mennyi a benzin mennyisége a tartályban.

Generátor, üzemanyag lámpák:

Világítania kell indítás előtt mindkettőnek, mivel ez azt jelenti, hogy a generátor nem tölt, mert hát ugye nem jár a motor sem még. Az üzemanyag lámpa pedig azért világít, mert nincs üzemanyag cirkuláció a karburátorhoz. Az üzemanyag akkor fog megfelelően eljutni ha a motor által meghajtott mechanikus üzemanyag pumpa a motor indítással egy időben elindul és elkezdi szállítani a benzint. Addig viszont amíg nem jár a motor egy különálló segéd szivattyúról látjuk el a tüzelőanyag rendszert nyomással, amit majd az Üzemanyag Szivattyú bekapcsolásával végzünk el (lásd később)

/Egy apró megjegyzés: Bár az "Üzemanyag" szó alatt mindenki a motor vagy hajtómű tüzelőanyagát érti, de ha pontosak akarunk lenni, akkor az "Üzemanyag" szó valójában mindent jelent ami a repülőgépben folyik, beleértve a motorolajat, a fékfolyadékot, a hűtő folyadékot és egyéb anyagokat (pl. akkumulátor savat is) hiszen ezek mind az "üzemet" szolgálják így összefoglaló néven: üzemanyagok.

A benzin (vagy kerozin) pontos kifejezése a: TÜZELŐANYAG.

De a lényeg, hogy nem értjük félre az üzemanyag szót és tudjuk hogy miről van szó, hiszen így terjedt el./

Hűtőfolyadék mennyiség jelző lámpa:

Ez akkor jó ha nem világít, hiszen ha világítana, akkor nem lenne elegendő hűtőfolyadék a rendszerben, így a motort sem lenne szabad beindítani.

Avionics Master:

Ez kikapcsolt állapotban megfelelő. A navigációs és kommunikációs rendszerek elég érzékenyek, így a motor beindulásakor kaphatnak egy olyan túlfeszültséget ami tönkreteheti őket, vagy kioldhatja a biztosítékot (ha van). Így rádiót és egyéb "Avionic" berendezéseket csak a motor beindítása után kapcsoljuk be.

Külső fények:

Éjszakai repülésnél (NVFR) a repülőgép pozíciófényeit érdemes felkapcsolni. Ezek jellemzően a szárnyvégeken lévő piros és zöld lámpák illetve a repülőgép farkán lévő fény.

Strobe:

Ez az ACL, azaz Anti Collision Light, magyarul összeütközést elkerülő fény. Villogással jelzi a repülőgépet, és jellemzően a motorindítás előtt kapcsoljuk fel, hogy már a földön állók is tudják a motor hamarosan indul, érdemes a környékéről elmenni.

Üzemanyag szivattyú:

Most érdemes bekapcsolni a kiegészítő elektromos benzin szivattyút ami elkezdi cirkuláltatni a rendszerben a tüzelőanyagot. Azt csinálja, hogy a benzintartályból kiszívott benzint elpumpálja a motor karburátorához, de mivel ott a karburátor nem vesz fel akkora mennyiséget amennyit ő odanyom ezért egy elkerülő rendszeren elengedi mellette a felesleget (motor indítás előtt az összeset) és visszaszállítja a benzin tartályba.

Ha pedig a motor már beindult akkor a motorra szerelt mechanikus benzinpumpa látja el a keringetést, de tartaléknak ott van a kiegészítő elektromos benzin pumpa is.

Ezt a kiegészítő pumpát a felszálláskor szoktuk bekapcsolni azért, ha valamiért a mechanikus benzinpumpa tönkremegy épp a felszállás kritikus fázisában, akkor is legyen üzemanyag (benzin) beszállítás a motorhoz. Felszállás után kikapcsoljuk.

Az elektromos üzemanyag szivattyú bekapcsolásával az üzemanyag lámpának el kell aludnia, hiszen onnantól a folyamatos keringtetés létrejött. Ha nem alszik el a lámpa akkor valami gond van, leállunk az indítással.

Motorindítás utáni teendők

Beindítottuk a motort.

Starter lámpának nem szabad világítania, hiszen az azt jelentené hogy az önindító bendixe nem engedte volna el a motort, tovább forgatja.

A másik ami fontos, hogy a motor olajnyomásának azonnal meg kell lennie, a megengedett 2 – 5 bár közötti nyomáson, hiszen ha nincs nyomás akkor nincs ami kenje a motort így rövid időn belül beállhat. Tehát az olajnyomást is ellenőrizni kell.

Gázkar:

Az előírt fordulatszámra helyezzük, amit a motor fordulatszámmérőn tudunk ellenőrizni.

A generátor lámpának el kell aludnia, hiszen járó motor mellett a generátornak működnie kell.

A kiegészítő üzemanyag szivattyút most már kikapcsolhatjuk, hiszen a fő mechanikus szivattyú átvette a szerepét.

Fékszárnyak működését ellenőrizzük: minden pozícióba kitérítjük és szabad szemmel is figyeljük, hogy valóban megcsinálja-e.

Most már bekapcsolhatjuk az "Avionics Master" kapcsolót is, ami a belső, fedélzeti kommunikációt is lehetővé teszi a gépben ülők részére, így a fülhallgatót is fel tudjuk tenni a fülünkre.

Ellenőrizzük a beállított navigációs és kommunikációs frekvenciákat. Kommunikációnak jellemzően a repülőtéri információ frekvenciája (Tökölön a 127,55) van beállítva, és "Standby"-ban a Tájékoztató frekvenciája. Ez észak Magyarországon 119,35 míg kelet Magyarországon 133,00 és nyugat Magyarországon 125,5 frekvenciákat jelent.

Ha mindennel megvagyunk akkor készen állunk a gurulásra, de ezt a repülőtér információjával egyeztetjük.

Ha tudattuk vele a szándékunkat akkor kiengedhetjük a parkolófékben lévő nyomást és kis gázadással elindulhatunk.

Itt megnézheted a második DV20 Katana indításomat:

Ha tetszett ez a leírás, kérlek oszd meg a facebookon és lehet hogy a cserébe INGYEN repülésen vehetsz részt! << Részletek itt!

Tarnóczi Sándor

Megosztás a Facebook-on

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .