Vészleszállás iskolakörön történő motorleállás miatt

[lang_hu]

Nézzük, mi a kiindulási alap:
(mivel minden a fejben történő előzetes felkészüléssel kezdődik!)

 

  1. Ha a reptér mellett van település, akkor fölé nem szoktunk motoros géppel iskolakört felépíteni. Tehát marad a leszállópálya másik oldala, amerre az iskolakört elkezdjük repülni. Ez már elég sok mindent behatárolhat egy esetleges kényszerhelyzet esetén.

  2. Ha azon az oldalon is vannak tereptárgyak (pl hangár, torony, adóvevő antenna, magas fák, stb), akkor motorleállás esetén a fölöttük lévő részt sem szabad már igénybe venni, mert vagy át tudsz felette még siklani és akkor azt azt jelenti, hogy a pálya fölött viszont elég magasan leszel, így hosszú lesz a leszállásod, de az is lehet, hogy a pálya fölött pont a megfelelő magasságon lennél, ugyanakkor emiatt nem tudsz átrepülni a magas tereptárgyak fölött.

  3. Kényszerleszálláshoz a behelyezkedést olyan terület fölött hajts végre, ahol nincsenek magas akadályok, így elképzelhető, hogy az iskolakörnek csak egy kicsiny része lesz alkalmas arra, hogy visszahelyezkedj a reptérre.

Az iskolakör irányával természetesen felszállás előtt már tisztában vagyunk, de azt is fejben kell tartani, hogy egy motorleállás estén milyen magasságon és merre fordulunk!

Mivel motorleállás esetén megszűnik a vonóerőnk, a legfontosabb, hogy továbbra is biztosítanunk kell a repülőgép repüléséhez elengedhetetlenül szükséges sebességet, melyet a botkormány megnyomásával, a horizonthelyzet megnövelésével érhetünk el. Onnantól, hogy nem húzza előre a repülőgépünket a motor, sebességet csakis a magasságunk sebességre történő elcserélésével tudjuk biztosítani, illetve végig a siklás során a kettő optimális egyensúlyát kell megtalálnunk! A vonóerőt siklásban a helyzeti energiánk felemésztése fogja biztosítani. Minél magasabban vagyunk a leálláskor, annál tovább fenntartható helyzeti energia áll rendelkezésünkre – még ha erről épp abban a pillanatban nem is fogunk sokat filozofálni…

Motorleállás esetén motoros repülőgépünket azonnal vitorlázó siklógéppé kell változtatnunk és ekkor előkerül az, hogy mennyi is a siklószáma és annak ideális sebessége. Nem árt, ha tudjuk, mennyi az optimális siklósebességünk, mert azon kell tartani a sebességmérőt ahhoz, hogy a legnagyobb föld feletti távolságot megtéve visszaérjünk a reptérre vagy kiszemelt kényszerleszálló területre.

Ha iskolakörön vagyunk és repülőgépünk siklószáma megengedi, akkor abban a pillanatban mikor a motor teljesítmény csökkenését észleljük – a magas tereptárgyak kerülésével – a reptér felé fordulunk. Bárhol is vagyunk az iskolakörön, egyből fordulunk, mert inkább a reptér fölött vagy a reptér közvetlen közelében dobjuk el a magasságot, mint a reptértől távolabb. Arra persze figyelni kell, hogy közben ne keresztezzük mások útját, de ez nem azt jelenti, hogy mi adunk neki elsőbbséget, mivel a kényszerhelyzetben lévő gépnek elsőbbsége van minden más járművel szemben, – főleg ha ezt rádión is jelezte – hanem csak azt, hogy figyeljünk!

Iskolakörön azért van egy pár másodpercünk, hogy leadjuk a jelzést a reptér frekvenciáján.

HA-1250: „Farkashegy Info, itt a HA-1250 motorleállás miatt, kényszerhelyzetet jelentünk és a reptéren leszállunk!”

Vagy bármi ilyesmit ami eszünkbe jut, elmondjuk azért, hogy tudják a földön lévők is, hogy miért keresztbe fogjuk megközelíteni a repteret és ne kezdjen meg más repülőgép felszállást vagy ne indítsanak vitorlázógép startot. Transzponder kódot nem kell 7700-ra állítani és a rádiót sem vészhelyzeti frekvenciára, mivel időnk sem lesz rá az alacsony magasság miatt. A legfontosabb a repülőgép vezetése, minden egyéb csak plusz.

Mivel iskolakörön magasan vagyunk (kb. 500-700 láb) ezért csalóka ugyan, de hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy bármi felett át tudunk repülni.

Ezzel óvatosan. Sajnos én is sokszor elrontom a gyakorlatot (és az éles szituációt is!), mert magas fák vagy épületek fölött próbáltam a reptérre behelyezkedni, arra gondolva úgyis átférek fölötte.

Ez hiba! Ne tedd! Keresd meg azt az egyenest a reptérhez, amit úgy érsz el, hogy nem kell magas tereptárgyak fölött átrepülnöd, legfeljebb csak kisebb (1-1,5 méteres) bokrokon.

Ha úgy véled, hogy át fogsz férni a magas tereptárgy fölött akkor előfordulhat, hogy végül mégis tévedni fogsz, mert amíg a magas tereptárgy felé tartasz, bármi közbejöhet és a korábban kalkulált magasságod lecsökkenhet annyira, hogy pont odaérve fogod észrevenni, nem mész át fölötte. Például belerepülhetsz egy függőleges leáramlásba vagy jobban nyomod a gépet, mint a siklósebessége lenne, vagy csak erős szembeszélben repülsz, így többet merülsz, mint mész előre. Ha pedig még rá is jössz, hogy elrontottad és látod, hogy nem fogsz átmenni fölötte, akkor indul a pánik: merre forduljak? Jobbra? Balra? Meg tudom még kerülni egyáltalán? Ha nem a reptérre akkor hova szálljak?

Nézd meg a következő videómat. Erős szembeszélben vitorlázógéppel kb. 140-150 méter magasan kötélszakadásom volt. Ez a magasság már nem tette lehetővé, hogy egy ilyen jól sikló vitorlázógéppel előrefelé leszálljak, mert túlrepültem volna a pályán, ezért előrefelé szembeszélben haladva az épületek és a fák fölött fordultam, kíváncsiságból, kipróbálva a hátszeles leszállást. Itt könnyen gond lehetett volna, ha idő közben megmerülök, ezért ilyet nem csinálunk. Inkább kerüljük a magas tereptárgyakat és erős szélben mindig széllel szemben oldjuk meg a leszállást.

Tehát Te mindig olyan helyet keress a reptérhez vezető irányon, ami egyrészt nem vezet át magas tereptárgyak fölött illetve széllel szemben fogsz tudni leszállni. A videón látszik, hogy a hátszél miatt a reptér északi végéből egészen a déli végéig tartott a leszállás, holott kb. a reptér egyharmadánál már a föld fölött voltam egy méteren, de végigfújt a szél egészen az indulási helyig. Inkább ebből a hibából tanulj, mint a sajátodból.

 

Behelyezkedésnél az ideális leszálló mező az, ha a reptér hosszát 3 részre osztjuk gondolatban, és az első harmad körüli részre tervezzük a földetérést. Így lesz elég helyünk a kifutásra is, illetve ha elszámítottuk magunkat és végül rövidek lennénk, akkor is ott van még az első harmad, amire leszállhatunk.

 

Sajnos a bemutatott videókon én a legtöbbször a leszállópálya küszöbére helyezkedtem, ami hiba. (De ezt csak azért tettem, hogy legyen utána még elegendő hely az átstartolásra)

 

 

    Szabályok:

    1. Leállás után mindig a reptér felé fordulni. Ne a reptértől elfelé kezd a fordulót, mert egyrészt a gép távolodni fog a leszállási helytől, miközben csökken a magassága, másrészt lehet, hogy miközben épp háttal vagy a reptérnek a forduló közben akkor mész bele egy merülésbe (leáramlásba) és mire befejezed a fordulót, épp azon a ponton vagy ahonnan elindultál csak éppen 150 méterrel alacsonyabban, mi hiányozhat még a későbbiekben a reptér eléréséhez.

    2. Ne repülj tereptárgyak fölé még akkor sem, ha úgy gondolod át fogsz tudni repülni fölötte. Mire odaérsz, egy leáramlás miatt „megmerülhetsz” annyira, hogy nem mész át fölötte.

    3. Az utolsó fordulót lehetőleg széllel szemben végezd és minimum 50 méter magasan fejezd be.

    4. A leszállási irány is széllel szemben legyen.

    5. Leszálláshoz ne a küszöbre próbálj helyezkedni, mert ha idő közben rövid leszel, motor hiányában nem fogod tudni korrigálni egy kis gázadással.

    6. Bár elsőbbséged van a többi géppel szemben – főleg ha rádión jelezted is – de azért figyeld a többieket is.

    7. Benzincsapot elzárni, gépet végig optimális sebességen tartani.

     

    Ha tetszett, kérlek, ajánld ismerőseidnek!

    Jó leszállást!

    Tarnóczi Sándor

    [/lang_hu]

    [lang_en]

    [/lang_en]

Megosztás a Facebook-on

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .