Repülőgép átvétel I / II. rész – kabin ellenőrzés

Repülés előtti gépátnézés és gépátvétel a pilóta feladata. Minden felszállás előtt körbe kell járnia a repülőgépet és amennyire csak lehet, átnézni. Az „amennyire csak lehet” azt jelenti, hogy nem árt, ha jobban is átnézed, mint ahogy az üzemeltetési leírása alapján minimálisan elvárható lenne tőled.

Igen, a Te feladatod, hogy repülésed előtt átnézd a géped, mert alá is fogod írni, hogy rendben találtad. Tehát nézd át alaposan, hiszen repülni fogsz vele.

Ha csak tessék-lássék módon nézed át vagy sehogy, akkor ha mégis gond lesz vele, jobb ha még most a földön átérzed, hogy nem csak egy aláírással vállaltad érte a felelősséget, hanem az életeddel is.

Elmondok egy esetet: 2002-ben az egyik vitorlázógépet a reggeli átvételkor rám bízták, hogy nézzem át, és mint pilóta vegyem át az aznapi repülésekhez. Más pilótáknál azt figyeltem meg, hogy a szárnybekötés környékén azt nézik csak meg, amit az előírás minimálisan megkövetel, vagyis hogy a biztosító szegek és csavarok a helyükön legyenek. Ha rendben van, akkor a szárnybekötés körüli részre már nem fordítanak több figyelmet.

Pedig a bekötés az egyik legteherviselőbb része a gépnek, hiszen szárnyon keletkező erők ezeken a csomópontokon adódnak át a törzsnek, ezért itt keletkezik a legnagyobb, legösszetettebb igénybevétel.

Én a bekötések átnézését ki szoktam egészíteni egy festék szemrevételezési vizsgálattal is, ugyanis ha a festett fém meghajlik vagy extrém erőhatás éri, akkor a száradt festék nagy valószínűséggel felpattogzik rajta.

Aznap ezen a gépen a szárnybekötő csapokon (ezen lóg a törzs repülés közben) lévő festéket nézegettem alaposan közelről, mikor azt láttam, mintha körülbelül 8 – 10 milliméter hosszúságú hajszálvékony repedés lenne az egyiken. Egyből jeleztem az oktatóimnak, akik szintén alaposan megnézték és úgy döntöttek aznap nem repülhet a repülőgép. Később egy műszeres vizsgálat megerősítette, hogy tényleg repedt volt a fő szárnybekötő csap.
Ki tudja korábban hány ember vette már át napokon keresztül azt a gépet ugyanígy repülésre, és mikor érte volna el a repedés a kritikus értéket?

Hozzáteszem, hogy ez a fajta repülés előtti vizsgálat nem a normál gépátvétel része és senki el nem várja majd Tőled, hogy ennyire alapos legyél. Ez csupán rajtad múlik.

Figyelem: a fenti esettel nem a repülés biztonságát akartam megkérdőjelezni, hiszen a legnagyobb gondossággal üzemeltetett műszaki eszköz a repülőgép! Csupán érzékeltetni szerettem volna, hogy az alaposság és a „többet teszek, mint amennyit elvárnak tőlem” szemlélet kifizetődő, illetve nem árt, ha jobban odafigyelünk arra, amire rábízzuk magunkat és társainkat.

Tehát a repülőgép átnézését gyakorlati szempontból nézve bármilyen sorrendben el lehet végezni, bármilyen körbejárási irányt felvéve. Egyetlen egy fontos szabály van: minden részét nézzünk át, semmit se hagyjunk ki!
Épp a fontossága miatt fogunk több írásos ismertetőben is meghatározott körbejárási sorrenddel találkozni, amit érdemes betartani. Természetesen, ha hónapok vagy évek alatt más sorrendet alakítunk ki magunkban, akkor az nem gond, csupán akkor, ha azt sem tartjuk be.

Tankönyvek a repülőgép körbejárását (felülről nézve) az óra járásával ellentétes irányban tanítják. Én pont fordítva szoktam átnézni. 🙂

A repülőgép repülés előtti műszaki átvételekor három fő területet különböztetünk meg.

1. Kabin ellenőrzés
2. Motor (hajtómű) ellenőrzés
3. Sárkány-szerkezet ellenőrzése

Kezdjük az elsővel, akarom mondani az első előtti nulladik ponttal.

Ez pedig nem más, mint a repülőgépen, illetve bent a kabinban MINDEN piros színnel jelölt „Remove Before Flight” (magyarul „repülés előtt eltávolítani”) feliratú takarókat illetve felirat nélküli csűrő- és kormány fésűket, rögzítő pöcköket és rongyokat eltávolítani, levenni.

remove before flight kulcstartó

Remove Before Flight

Mondom MINDEN „remove before flight” feliratú dolgot eltávolítani! 🙂

Ez volt a móka része és akkor most jöhet az első pont.

1. Kabin ellenőrzés:

Kabintető kinyitásával behajolunk a pilóta fülkébe és szemrevételezzük a bent lévő kormányszerveket, kapcsolókat és műszereket.

Kezdjük a kormányokkal. Magassági kormányt megfogva körbe-körbe és minden irányba mozgatva megnézzük, meghallgatjuk akad-e, súrlódik-e a mozgás során valahol. A kabinból kinézve megnézzük, hogy a botkormányhoz kapcsot csűrőkormányok és a magassági kormány a bot mozgatások során kimozdul-e és ha igen, akkor a megfelelő irányba mozog-e. Például, ha hátrahúzzuk a botot, akkor a magassági kormánynak felfelé kell kitérnie. Bár evidensnek tűnik, hogy nem pont fordítva fog működni, de soha nem lehet tudni. Az gond akkor van, ha a fordított bekötés a felszállási sebesség elérésekor derül majd csak ki…

A magassági kormány hátrahúzott helyzetében a trimm kart is előre-hátra mozgatjuk, közben a gép farka felé nézve figyeljük a felfelé kitérített magassági kormányon lévő trimm lapot, hogy mozog-e és ha igen akkor a rendeltetésszerű irányba teszi-e.

Ugyanezt elvégezzük az oldalkormány pedáljaival is. Jobbra-balra ellépve a pedálokat ellenőrizzük, hogy ki tudnak-e mozdulni, akadnak-e közben valahol, hallunk és érzünk-e közben súrlódást valahol. A kabinból hátrafelé kinézve megnézzük, hogy mozog-e az oldalkormány és ha igen, akkor balra lépve balra tér-e ki, jobbra lépve jobbra tér-e ki.

Ha huzalos (értsd: drótköteles) vezérlésű kormány van a gépen valahol, akkor a drótkötélen végighúzzuk óvatosan a kezünket, érzünk-e valahol éles tüskét, ami a sodort drótkötél egyik szálának szakadására utalhat. Még finomabb érzékelést tesz lehetővé az, ha a drótkötélen rongyot húzunk végig, mert az biztos, hogy megakad a szakadáson – feltéve, ha van rajta.

Ha az üzemanyag szint jelzője a kabinból látható, akkor ellenőrizzük a szintet. Szükség esetén töltsünk utána.

SF 25 falke üzemanyag jelző
SF 25 Falke üzemanyag szint jelző helye
SF 25 Falke üzemanyag szint jelző

Féklap:

Mechanikus féklapról van szó, amelyet bal kézzel kell működtetni. A féklap kar meghúzásával a szárny tetején lévő féklapok kinyílnak, így rontva rajta az áramlás és nagyobb merülő sebességet biztosítanak. A féklap utolsó kb 80 – 90 %-ában a kerékfék is befékeződik. Erre majd leszállásnál kell odafigyelni. Tehát húzzuk meg a kart és nézzük meg hogy a féklapok kinyílnak-e a szárnyon.

Műszer ellenőrzés:

Balról jobbra végigszaladunk a mutatókon, kapcsolókon és mindent alapállapotba (kikapcsolt helyzetbe) állítunk, illetve megnézzük, hogy a műszerek is alapállapotban vannak-e. Kezdjünk el gyanakodni, ha a sebességmérő 50 km / óra sebességet mutat a földön állva vagy a variométer plusz 3 méter emelést mutat…

Nézzük ilyenkor azt is, hogy a műszerek üvege ne legyen repedt.

Kattints a képre a nagyításhoz.

SF 25 falke kabin bal oldal
SF 25 falke kabin közép
SF 25 falke kabin jobb oldal

Motor üzemidő számláló:

Jegyezzük fel a repülőgép gépnaplójába a motor indítás előtti számlálójának állását. A motor üzemidő ez alapján lesz elszámolva repülés végén.

SF 25 engine counter

A Falkéba épített motor üzemidő számláló tizedekben mér. Ez azt jelenti, hogy a képen látható 02788,5 szám kettőezer-hetesszáznyolcvannyolc egész öt tized motor órát jelent. A tizedes egészen kilencig megy, amikor ismét nulla lesz belőle és akkor fordul a tizedes vessző előtti egész óra jelző szám is egyet.
Ennek megfelelően egy tized az 6 percet jelent. Tehát ha mondjuk 8 tizedet fordult a számláló, akkor az összesen 6 x 8 = 48 perc repülést jelent. Pontosabban 48 perc motor üzemidőt, ami nem minden esetben egyenlő a repüléssel, hiszen a földön gurulásra is használjuk a motort vagy álló helyzetben melegítésre.

Kabintető:

A műszerfal fölött találjuk a kabin vészledobó gombot. Ennek a helyén kell lenni, kotyogás, lötyögés nélkül. Ha menet közben a csapszeg kiesik, akkor a kabintető hátrafelé elrepül. Mindamellett, hogy szellősebb lesz a repülőgépünk, még azt is kockáztatjuk, hogy a hátrafelé repülő kabintető leszakítja a vízszintes vezérsíkot. Tehát nézzük meg jól, hogy a helyén van-e.
Ugyanúgy a kabinzáró reteszt is nézzük meg, mert ha kikopott, akkor elképzelhető, hogy repülés közben ki-kinyílik. A kabintetőn bizonyos mértékű repedés megengedett, a lényeg, hogy a repedés végén meg legyen fúrva, így már (elvileg) nem tud tovább repedni.

Kabin plexi repedés

Próbáljuk kinyitni és visszacsukni a kabin szellőzőt a plexin is és a műszerfalon elhelyezett nyitóval is.
A kabin szellőző kar hátrahúzásával a szellőző nyílást kinyitjuk, előre tolásával pedig bezárjuk.

Kabin szellőzés kar
Kabin szellőző nyílás

A következő részben a Sárkány és Hajtómű (motor) vizsgálatát végezzük el.

Megosztás a Facebook-on

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .