Örömmel jelentem, hogy a repulogepvezeto.hu lájkolásáért nyert ingyenes sétarepülést a múlt vasárnap sikeresen végrehajtottuk.
A nyereményt Tisza Andrea nyerte, ő azonban inkább lemondott a repülésről férje, Ákos javára, aki viszont örömmel élt a lehetőséggel.


A felszállásra 11:00-kor került sor a tököli repülőtérről, DV20 katana repülőgéppel.
Ákos elmondta, hogy korábban még soha nem repült kisgéppel, így kíváncsian várta milyen lesz.


Előre egyeztettük, hogy van-e valami amit szeretne megnézni a levegőből vagy csak kipróbálni a repülőgép-vezetést, de ezt a részt inkább rám bízta, ezért egy rövid, háromszög útvonalat terveztem, mely már a tervezéskor több sétarepülési időt biztosított számára ingyenesen, mint az előre beígért 20 perc.
Zárójelben jegyzem meg, hogy továbbra is érdemes mindenkinek lájkolni és MEGOSZTANI a repulogepvezeto.hu-ra felkerült írásokat, mert a 20 perces repülés végül mindig több lesz!
Az útvonal:
-
Tököli felszállás után 2000 láb magasságra emelkedés
-
Majd irány a Velencei-tó déli partján lévő Gárdony.
-
Itt tettünk egy kört a víz felett.
-
Ezután a keletnek vettük az irányt, áthaladtunk a Duna felett és a Délegyházi tavak következtek
-
Visszatértünk a Tököli reptérre.


Mivel Ákos eddig nem nagyon került kapcsolatba a repüléssel ezért a sétarepülés előkészítése során átbeszéltük a legfontosabbakat:
-
Mitől repül a repülő?
-
Milyen kormányok találhatók rajta?
-
Milyen műszerei vannak?
-
Kikkel és mikor rádiózunk a földön és a levegőben?
-
Hogyan kell vezetni a repülőgépet?
Ez utóbbit Ákos a levegőben is kipróbálta a Velencei-tó és Délegyháza közötti szakaszon ahol kb. 10 percig vezette is a repülőgépet.

Bár rendesen mozgott a levegő, ügyesen tartotta az előírt 2000 láb magasságot, irányt és vízszintes szárnyat. Néha kis korrigálások erejéig ugyan belenyúltam, de csak azért mert látszott hogy az erős koncentráció miatt nem mindig tudja a kívánt korrekciót elvégezni. Például a horizont tartás közben a szárny dőlés korrigálásra már nem mindig maradt figyelme.


A képek mellett minderről hamarosan video is fel fog ide kerülni.
Összegezve:
Ákos jól bírta a végül 45 percesre sikerült sétarepülést, de azért a leszállás után megjegyezte, hogy most ez így egyszerre elég is volt, hiszen a déltájra időzített sétarepülés erősen termikesre sikeredett, ezért a légmozgások sokszor megdobálták a gépet, amihez "gyomortájékon" hozzá kell még szokni.
Bár állítása szerint neki inkább a csinos légiutas-kísérők és az általuk felszolgált frissítő italok hiányoztak a repülésről, megígértem neki, ha rajtam (és valamely légitársaságon) múlik, legközelebb ők sem maradhatnak el. 🙂
Tarnóczi Sándor
sandor(kukac)repulogepvezeto(pont)hu
Megosztás a Facebook-on