Vitorlázó repülőgép jártassági vizsgán történt…

Tegnap vitorlázó-repülőgép szakszolgálati engedély hosszabbító jártassági vizsgán voltam. Sajnos az elmúlt két évben nem repültem ki a hatóság által előírt minimum vitorlázó repülési óraszámot, így jártassági vizsgán kellett bemutatni, hogy képes vagyok elvezetni a gépet.

A nap történései röviden:

Endresz György repülőklub biztosította számunkra a repüléshez szükséges KA-7 illetve R26 SU Góbé vitorlázógépeket és a motoros vontatót is a budaörsi repülőtéren. Ezúton köszönjük a segítséget.

Reggel 9 órakor megérkezett a légügyi hatóság is és eligazítást tartottak. Elmondták hogy az új JAR FCL alapján egy újfajta vizsga kerül bevezetésre és mi már ennek megfelelően fogunk vizsgázni.

Ami változás az előző vitorlázó szakszó megszerző, megújító és hosszabbító vizsgákhoz az az alábbi:

Be kell mutatni a hatóságnak, hogyan járjuk körbe és vesszük át a földön a repülés előtt a repülőgépet. Mit és milyen sorrendben nézünk át rajta, mire kell odafigyelni, mi mivel függ össze – műszaki szempontból.

A másik lényeges változás, hogy a szakszóvizsga eddig minden esetben vontatásból zajlott és ha ez sikeres volt, akkor automatikusan megkapta a szakszóval együtt a csörléses indítási módot is a pilóta. Ez most megváltozik majd.

Amilyen indítási módon vizsgázik a hatóság előtt a pilóta, arra fogja ezután megkapni a papírját is, a másik fajta indítási módra pedig újabb hatósági vizsgát kell majd tenni. Tehát mi most vontatásból indultunk, ezért a friss szakszónk csak a vontatási indítást fogja tartalmazni, a csörlésből történő indítást pedig nem. Ahhoz hogy a csörléses indítási mód is belekerüljön a szakszóba egy újabb hatósági vizsgát kell majd tenni, ami már csak egy bejegyzés lesz a szakszóban. Ugyanez igaz fordítva is. Ha csörlésből vizsgázott elsőként a pilóta akkor később a vontatást is le kell repülnie a hatósággal.

A repült feladatok:

  1. 600 méteres vontatás után, leoldás, majd egy túlhúzott helyzetű átesést kellett bemutatni. Ez nem klasszikus "liftezéses" feladat ahol hasra húzott bottal kell az irányt tartani hosszú másodpercekig, hanem túlhúzás, átejtés, majd korrigálás. Ez utóbbin (korrigálási mód) van a hangsúly, azaz hogyan tudja a pilóta megszüntetni ezt a vészhelyzetet. Akár lebillenés is szóba jöhet, a lényeg hogy tudni kell megszüntetni a szituációt.

  2. A második egy általam választott irányba teljes fordulatos dugóhúzó volt. Fontos hogy kivételkor nem gyorsuljon túl a repülőgép, a felhúzás maximum horizontig történjen és a rápörgés +/- 30 fokon belül legyen.

  3. A harmadik feladat egy 360 fokos 20 fok bedöntésű forduló bármelyik irányba.

  4. A negyedik egy szintén 360 fokos de már 45 fokos bedöntésű forduló az előbbivel ellentétes irányba fordulózva.

  5. Eztán egy iskolakör felépítés és behelyezkedés illetve szép leszállás a feladat.

Sajnos pont a reptéri tartózkodásuk alatt történt egy baleset is.

Mellettünk vontatásból a vitorlázó műrepülők gyakoroltak, melyet a HA-SDF lajstromjelű Zlin-726-os motoros gép vontatott fel. Az egyik vontatás megkezdése során – épp odanéztem – mikor a gyorsításkor a motoros gép kezdett volna elszívódni a talajtól ezért rugózott egyet, majd egy éles csattanást lehetett hallani és a gép alól eltűnt a futómű, a Zlin pedig orral, hason végigszántotta a talajt.

A mögötte lévő vontatmány azonnal oldott és balra kifordult. A motoros repülőgép kb 30 méter csúszás után megállt. Két pilótája sértetlenül hagyta el.

Néhány fénykép:

A légcsavar mindkét vége letörött és visszagörbült.

Bár a hatóság már a helyszínen volt, de nem ők végezték a helyszínelést hanem mások jöttek az esethez.

A HA-SDF Zlint pár órával később targonca segítségével talpra állították és kiengedett futóművel a nagyhangárba tolták.

(A képekért köszönet Farkas Dávidnak, aki nem hagyta otthon a fényképezőgépét úgy mint én…)

Tarnóczi Sándor

Megosztás a Facebook-on

Leave a Comment