Leolvasása rendkívül egyszerű. Két mutatója van, melyből a hosszabb a száz métereket mutatja, a rövidebb pedig az ezer métereket. (Angolszász mértékegységben kalibrált műszer méter helyett lábban mutatja a magasságot.)
Ennek megfelelően ha a hosszabb mutató mondjuk a négyesen van, akkor az négyszáz métert (vagy lábat) jelent, ha pedig a kismutató van a hármason akkor az 3000 métert (vagy lábat) jelent.
Felszállás előtt ha mindkettő mutatót nulla értékre tekerjük a műszer alatti állító csavarral, majd felszállás közben a hosszabb mutató elindul az óramutató járásával megegyező irányba és eléri az 1 számot akkor vagyunk 100 méter magasan a kiindulási magassághoz képest.
A magasság további emelkedésével a hosszabb mutató eléri a kettes, hármas majd sorban a többi számot. Mikor egyszer körbefordul és megint a nullán lesz akkorra már azt vesszük észre hogy a kismutató is az egyes számon van. Ekkor vagyunk 1000 méteren a kiindulási magassághoz képest.
Ha tovább emelkedik a repülőgépünk, akkor a hosszabb mutató is ismét az egyes számra, majd a kettesre, stb áll és a rövidebb mutató is tovább vándorol a kettes szám felé szép lassan.
A műszer számlapja alatt található szabályzó csavarral az aktuális légnyomásnak megfelelő magasságot tudjuk beállítani. A magasságmérő szerkezeti működéséről és a magasságmérés szabályairól több írást is találhatunk az interneten.
Megosztás a Facebook-on