Motoros gép polgári közlekedésben használatos alapvető célja eljutni „A” pontból „B” pontba. Aztán onnan ismét vissza „A” pontba vagy egy újabb „C” pontba, „D” pontba.
Ahhoz hogy ezt végre tudjuk hajtani, navigálni kell különben „B” pont helyett „Z” pontba fogunk eljutni, ráadásul úgy hogy azt sem tudjuk éppen hol járunk, nemhogy azt hogy Z pont fölött vagyunk.
A navigálást a földön kell megkezdeni és még ott fejben felkészülni rá. A levegőben már pillanatok alatt el lehet tévedni, aminek egyszerű az oka. Megmutatom.
Nézz rá erre a repülős térképre. Az aljától a teteje felé nézd végig. Tudod, hogy hol jársz most?
Megtalálnád mondjuk Nagyveleget? Vagy Bakonyoszlopot?
(kattints rá a nagyításhoz)
Ugye milyen egyszerű! Nahát! Nem lehet itt kérem eltévedni. Ugye? Egyik település a másik után, mindegyiknek van neve, oszt’ aszerint kell haladni. Sima ügy…
Akkor most üljünk be a repülőgépbe és nézzük mit látunk mikor kinézünk az ablakon:
(kattints rá a nagyításhoz)
Nos???
Melyik itt Nagyveleg?
Hol van Bakonyoszlop?
Ööööö…
Hol is vagyunk? Hol egy településnév jelző tábla? Egyik település a másik hátán. Bármerre fordulok és nézek, sehol egy felirat. És mindezt végig a repülés alatt!!!
No, nem baj repüljünk 15 percet és majd csak rájövünk merre járunk…
15 perc múlva: Nahát jobbról, balról szlovák felségjelű vadászgépek kísérnek! De cukik! Vajon mit akarhatnak itt Magyarország felett???
Ez gáz! Szóval. A felkészülés a földön történik a teljes útvonalrepülés minden mozzanatának előre tervezésével. Tervezzük az irányt, sebességet, időt, távolságot, mikor mit fogunk látni, hol mennyi üzemanyagnak kell még lennie, stb.
Ehhez szükséged lesz:
– Repülős térképre (lehetőleg fóliázottra, hogy később le tudd róla törölni a korábbi jelöléseidet)
– Piros, kék, zöld, fekete színű alkoholos filctollra
– Vonalzóra
– Szögmérőre
– Körömlakk lemosóra
– Papír zsebkendőre
– Számológépre
Mielőtt belevágunk még egy dolgot meg kell néznünk. Ez pedig a napi légtérfelhasználási terv listája, melyet aHungarocontrol weboldaláról tudsz megnézni.
Erre azért van szükség, mert az itt felsorolt légtereket vagy kerülni kell az útvonal során, vagy időben tájékoztatni a légtérigénylőt a keresztülrepülési szándékunkkal kapcsolatban, hiszen valamiért nem véletlenül igényelte ő azt a légteret aznapra.
A weboldalon általában 2 kis fület fogsz találni, mely az aktuális napra és a következő napra szóló dátummal van ellátva. Érdemes odafigyelni, nehogy rossz napot vegyünk alapul a tervezésnél. Alatta az időszakosan elkülönített légtereket találjuk, melyek általában katonai légterek lesznek. Ez Kecskemét, Szolnok és Pápa légterét jelentik.
Böngésszük végig a veszélyes légterek és az eseti légterek listáját, van-e olyan, ami pont beleesik az általunk repülni kívánt útvonalba. Ha igen, akkor vagy kerülünk (például töréspontot teszünk a repülési útvonalba) vagy még a földön felhívjuk a légtérigénylőt, hogy engedélyezi-e az átrepülést. Ha igen, akkor természetesen azt majd a levegőben is meg kell tőle rádión ismét kérni, mielőtt elérjük az igényelt légtér határát!
Ha minden szükséges kellék és információ megvan, kezdhetjük a repülési útvonal tervezést:
(Váltsd át és nézd HD-ben!)
Kiegészítő információ a tervezéshez: a Börgöndi repülőtér pályairányát és frekvenciáját is fel lehet írni a térképre, mivel Börgönd”elhagyottnak” van jelölve így a térképre nincsenek felírva ezek az adatok.
Ha olyan térképed van amelyik nem fóliás, akkor nem fogsz tudni rajzolni rá, vagy ha mégis megteszed, nem tudod többet letörölni.
Nekem is ilyen van, ezért azt csináltam, hogy színes fénymásolóval lefénymásoltam azt a részletét amire szükségem volt, és beletettem egy lamináló szerkezetbe ami fóliát húzott (melegített) rá. Ha irodában dolgozol, akkor elképzelhető, hogy nálatok is akad ilyen lamináló berendezés. Így több kisebb térképet kaphatsz, ami ráadásul könnyebben is kezelhető, mint a teljes térkép, hiszen nem kell repülés közben hajtogatni.
Egy mondat a GPS alapú navigációról.
Joggal kérdezhetitek, miért nem elég felprogramozni a PDA-t, PNA-t, Kindle, Garmin és egyéb elektronikus navigációs berendezést az útvonalrepüléshez? Hiszen ebben a korban élünk már, miért szórakozunk papíron a tervezéssel?
Lehet őket programozni. Sőt ezek az eszközök még könnyebb tájékozódást is lehetővé tesznek, mint az elemi navigáció.
De mi van ha mondjuk lemerül az aksija, bedöglik a képernyő, vagy bármi baja lesz? Akkor hogyan találsz el a kiválasztott reptérre – mielőtt kifogy az összes üzemanyagod?
Az elemi navigációt meg kell tanulni. Olyan ez mintha egy világ életében csak nagygépen kiképzett és mindig robotpilótával repült pilóta azt kérdezné: „Miért kell számítógép nélküli kisgépen is megtanulni repül? Miért kell megtanulni emelkedni, süllyedni, fordulózni, oldalszélben leszállni? Hiszen a nagygépet a számítógép bárhova elviszi és ott biztonsággal bevezeti, leszállítja. Elég ha csak a számítógépet fel tudom programozni és kezelni, nem igaz?”
De igaz. Egészen addig amíg a számítógép robotpilótája be nem döglik vagy azt nem mondja: ez már nekem is sok, inkább vissza adom a pilótának, oldja meg ő a kialakult repülési helyzetet! Ahogy erre számtalanszor volt is példa a kereskedelmi nagygépes repülésben.
A kütyüd bemondhatja az unalmast. Te akkor sem fogod, hanem pillanatok alatt áttérsz elemi navigációra. O.K.?
Vissza a felkészüléshez:
A térkép rajzolása után érdemes kitölteni még egy Repülési Navigációs Tervet is (figyelem: ez nem a sokat emlegetett repülési terv amit a tájékoztatónak adsz le!), melyben összesítve fogod majd látni azokat az adatokat, amire a repülés során szükséged lesz. Ilyen például a két fordulópont között használatos repülési magasságod, az irányszög, a rádiófrekvencia, IFR esetén a frekvencia, de be lehet írni a kalkulált elfogyasztandó üzemanyag mennyiséget is.
Az alsó részére pedig egy kézzel rajzolt vázlatot is felrajzolhatsz magadnak, mely neked ad majd támpontot a főbb helyek meghatározásához.
Egy gyakorlatban kipróbált tanács: Ne városokat rajzolj és írj bele, mert nem fogod tudni megkülönböztetni őket egymástól. Inkább jellegzetes, nagyon felismerhető, mással össze nem téveszthető pontokat. Például Balaton, Velencei-tó, autópálya, autópálya csomópont, magas hegy, stb. Ezeket fel fogod ismerni. A települést nem, mert odafent nincs ráírva egyiknek sem a neve.
Kattints rá a letöltéshez. Nyomtasd ki több példányban és tedd be a repülős cuccaid közé.
Ha megvagyunk a rajzolással akkor elvileg mehetsz is repülni.
De mielőtt elindulsz még egy dolgot érdemes végigcsinálni. Ez pedig nem más, mint a teljes repülési útvonal átnézése Google Earth-n!
Tarnóczi Sándor
Megosztás a Facebook-on