A videó leírása:
Várópontról a felszállópályára gurulunk, úgy hogy előbb minden irányba szétnézünk. Van-e final-en (végső megközelítésen) leszálló gép, ami elé nem szerencsés kigurulni vagy van-e a pályán valami akadály. Például leszállt vitorlázógép a reptér közepén, ami mozgatásra vár. A felszállási iránnyal szemben alacsonyan áthúzó légijárműre is számíthatunk néhol, főleg sportrepülőtereken.
A pálya végében mielőtt rászúrnánk a gázt, még egy utolsó ellenőrzést gyorsan végrehajtunk. A legfontosabbakat ellenőrizzük:
-
Porlasztófűtés ki van-e kapcsolva (ez a jó motor felszálló teljesítmény miatt fontos)
-
Fékszárny felszálló konfigurációban van-e.
-
Repülést és motort ellenőrző műszerek a megfelelő értéken vannak-e. Például a motor ellenőrzők a zöld tartományban kell, hogy legyenek és nem érdemes felszállni olyan géppel sem, ami már az indulás előtt mondjuk 60 csomós sebességet mutat.
-
Kisegítő benzin szivattyú BE van-e kapcsolva.
-
Légcsavar kisszögön.
-
Esetleg érdemes még egy utolsó iránytű egyeztetést végezni a mágneses iránytű és a pörgettyűs iránytű között.
Ekkor egy pillantás az előttünk elterülő pályára és ha szabad, mehetünk is. Ha nincs nagy rádió forgalom, akkor ezt érdemes a rádióba is elmondani: „HA-DAT, 32 szerint megkezdi a felszállást”.
(Ahol a „32” a pályairányt jelöli, azaz 320 fokos irányba szállunk fel)
A gázt fokozatosan 2-3 másodperc alatt TELJESEN előretolva maximális fordulatszámig növeljük a motor teljesítményt.
Gázkar, légcsavarszög állító és porlasztófűtés kapcsoló teljesen elöl a felszállás megkezdésekor.
A gép megindulásával együtt jobbra forgó légcsavarnál a jobb lábat belépjük, különben a gép balra kezdene kitérni. Ezt meg kell akadályozni és lehetőleg a pályaközépen maradni.
Ahogy gyorsulunk, két dolgot ellenőrzünk:
-
Sebességünk nő-e a sebességmérő szerint
-
Motor paraméterei rendben vannak-e.
Ezt magunkban mindenképpen, de akár hangosan is mondhatjuk: "Sebesség nő, paraméterek rendben!"
Mikor elérjük a rotálási sebességet, (azaz azt a sebességet mikor a repülőgép orrfutóját már kicsit el tudjuk emelni a földtől) akkor a bot óvatos húzásával ezt megtesszük és ebben a pózban megtartjuk. Ahogy nő a sebesség, úgy fog ennél az állásszögnél elszívódni a talajtól a teljes repülőgép.
Felemelkedés után a repülőgépre előírt felszállási sebességet állítjuk be, pusztán a horizont helyzet változtatásával. DA20 Katana repülőgép esetében ez 60 csomót jelent, a földfelszíntől mért 200 láb magasságig, onnantól pedig majd 65 csomót.
Felszállás közben a sebességet a vitorlázógépekhez hasonlóan a botkormány húzásával vagy nyomásával szabályozzuk. Mivel a gázt már nem tudjuk jobban előretolni akkor, ha lecsökkenne a sebességünk, így csak a bot „kiengedésével” vagyis kissé előre nyomásával tudjuk kilaposítani az emelkedési szöget, amire gyorsulni fog a gép.
Ha pedig túl nagy sebességgel emelkedünk (60 csomó helyett mondjuk 70-75 csomóval), akkor kissé belehúzva a botba lassítunk a gépen. (Ez látszik a következő videó 2:12 percénél is.)
Mindezt természetesen óvatos mozdulatokkal végezzük, főleg amíg földközelben vagyunk.
Mikor elértük a reptértől számított 200 láb magasságot:
-
Behúzzuk a fékszárnyat. Ezzel egy időben kissé megemeljük a gép orrát mert a fékszárny eddig a szárny ívéltségét növelte és vele együtt a felhajtóerőt növelte, de ez most hiányozni fog, így a felhajtóerő csökkenés miatt a gép érezhetően „megül”. Ezt kompenzáljuk az állásszög növelésével.
-
Visszaveszünk a gázból, egészen 28-as szívótérnyomásig. A motor teljesítményét ekkor már a szívótér-nyomásmérőn ellenőrizzük és nem a fordulatszámmérőn. A fordulatszámmérő ugyanis a légcsavar fordulatszámát méri nem pedig a motorét.
-
Növeljük a légcsavar beállítási szögét, úgy hogy a fordulatszámmérőn 2260 fordulat per percet állítunk be.
-
Kikapcsoljuk a segéd benzinszivattyút.
-
A sebességet az addigi 60 csomóról, a bot óvatos kiengedésével (előre nyomásával) 65 csomóra növeljük.
Porlasztófűtés kapcsoló továbbra is teljesen előretolva, de a gázkar és a légcsavarszög állító már kissé hátrahúzva a kívánt motorteljesítmény- és légcsavar fordulatszám értékéig.
Így emelkedünk vízszintes szárnyakkal az utazómagasságig. Oldalszél esetén már a talajról való elemelkedés után a szél irányába „kitesszük” a gép orrát, hogy a szél és a felé forduló gép közös eredőjeként a pályairányon tartsuk a repülőgépet.
Az utazómagasság elérése előtt nem sokkal minden motorbeállítást változatlanul hagyva, szép lassan vízszintes repülésbe visszük át a gépet, úgy hogy pont a kívánt utazómagasságon mutasson a repülőgép variómétere nullát.
A variométer (majdnem) nullát mutat. Se emelkedés, se süllyedés.
Az utazómagasságon hagyjuk a gépet az utazósebességig kigyorsulni (DV20 Katana esetében ez 80-90 csomót jelent) és ekkor beállítjuk az utazó motor teljesítményt illetve az ehhez szükséges légcsavar fordulatszámot, méghozzá úgy, hogy:
1. A gázkart hátrahúzzuk addig, amíg a szívótér-nyomásmérő 23-as értéket nem mutat. Ez az érték Higany Inchben értendő. A szívótérnyomásról itt olvashatsz többet.
2. Ezután a légcsavar állásszöget növeljük a légcsavar állásszög állító kar hátrahúzásával, amíg a fordulatszámmérő 2100-as fordulatot nem mutat.
Ezután már csak a nulla variót kell tartani az utazómagasságon és repülhetünk is a célunk felé.
Felszállás közben rádióznunk nem kell, kivéve ha minket hívnak meg (mert akkor válaszolunk) vagy ha az utazómagasság elérése előtt kisorolunk az iskolakörről, mert akkor azt is tudatni kell a Reptér Infóval, hogy hol vagyunk és mit fogunk csinálni. Például: „HA-DAT, 32 bal másodikból kisorol útvonalra és áttér Észak Tájékoztató 119,35-re. Számított visszaérkezés 12:30-kor”.
Ha szeretnél repülni vagy pilótaként új típust szerezni a videón bemutatott DV20 Katana repülőgépre, keresd a Pannon Air-t a tököli reptéren (vagy írj nekem és segítek.)
Tarnóczi Sándor
20 perces INGYENES sétarepülés 2014 tavaszán! Részletekhez kattints ide.
Megosztás a Facebook-on