Útvonalrepülés során számtalanszor előfordulhat, hogy olyan repülőtéren fogunk leszállni, ahol korábban még soha vagy csak legfeljebb egyszer-kétszer.
A nem megszokott (vagy más néven „idegen”) reptéren való leszállásra a repülési
útvonaltervezéssel együtt érdemes még az elindulás előtt felkészülni.
Azaz megtudni, hogy:
-
Mi a reptér pontos földrajzi elhelyezkedése (milyen településhez esik közel, annak melyik részén található, attól hány kilométerre van, milyen jellegzetes pontok alapján ismerjük fel. Nem minden reptér betonos amit már messziről ki lehet szúrni, hanem pont az hogy a legtöbb füves reptér, ami könnyen beleolvad a környező tájba és „avatatlan szemnek” nehéz észrevenni.)
-
Milyen pályairányai vannak és ha van település mellette akkor motoros géppel melyik irányból kell megközelíteni, hogy ne a település felett haladjunk át. Fontos tudni, hogy milyen hosszú és milyen széles a pálya és nem árt ha tudjuk, hogy a leszállópályának a teljes hossza igénybe vehető-e vagy valamelyik részét másra használják (pl. ha betonos akkor a gokartosoknak van fenntartva, ha pedig füves akkor talajmunkát végeztek nemrég rajta és még csak most kezd nőni az új fű.)
-
Milyen tengerszint feletti magasságon helyezkedik el.
-
Reptéri infó van-e és ha igen akkor mi a frekvenciája. A frekvenciát érdemes frissített adatbázisból venni, mert előfordulhat, hogy több tíz évnyi megszokott frekvencia után megváltoztatják és akkor hiába hívjuk a régi frekvencián, ők biztosan nem fognak válaszolni. Egyébként ha repülés előtt repülési tervet adunk le és a célrepülőtér közelében jelezzük a tájékoztatónak a célrepülőtér frekvenciájára való áttérést, akkor a tájékoztató ki fog minket javítani ha az adott reptér frekvenciáját rosszul mondjuk be neki. Például az úrhidai és a börgöndi reptér frekvenciája sokáig azonos volt, majd egyszer csak Börgönd saját frekveniát kapott.
-
Reptér üzemeltetőjének mobil vagy vezetékes telefonszámát.
-
Az adott napon lesz-e a célrepülőtéren valamilyen korlátozás. Például ejtőernyős ugratás. Vagy műrepülés. Vagy bármi. Ezt vagy az üzemeltetőtől kérdezzük meg telefonon, vagy ha hivatalos helyről akarjuk megtudni, akkor a Hungarocontrol weboldalán a légterek aloldalról.
-
Napnyugta után is használható-e a pálya vagy csak nappali repülésre alkalmas.
-
Milyen magasságon szokták végrehajtani az iskolakört.
-
Nem árt felkészülni a célrepülőtér várható időjárásról sem. Mert hiába indulunk el verőfényes napsütésben, ha a célrepülőtéren már sűrű köd borít mindent.
-
Mi a célrepülőtér pontos GPS koordinátája (opcionális)
-
Érdemes esetleg még Google Maps-en is megnézni, hogy domborzatilag mit fogunk majd látni, ha megérkezünk a reptér környékére.
Az indulási reptérről való felszállás után a repülőterünk frekvenciájáról átjelentkezünk annak a Tájékoztatónak a frekvenciájára, melynek a földrajzi területén éppen repülünk. Például ha Budapest környéki repülőtérről szálltunk fel, akkor az iskolakör elhagyása után az Észak Tájékoztató frekvenciájára, ami 119,35 MHz.
Ezen a rádió frekvencián repülünk egészen addig amíg:
-
ennek a Tájékoztatónak a határáig el nem érünk, mert akkor át kell váltani az előttünk lévő – soron következő – Tájékoztató körzet frekvenciájára. Például ha keletnek repülünk és elértük az Észak Tájékoztató határát akkor át kell jelentkezni 133,00-ra, azaz a Kelet Tájékoztatóra.
-
vagy közben el nem érjük a célrepülőteret.
Az útvonalrepülés végrehajtásáról bővebben ide kattintva olvashatsz.
Ha a célrepülőtér körzetébe értünk – ami azt jelenti, hogy kb. még 2-3 perc repülésre van tőlünk vagy már közeli látótávolságba került -, akkor jelezzük az éppen aktuális Tájékoztatónak, hogy át fogunk térni a célrepülőtér frekvenciájára, elköszönünk tőlük és áttérve a repülőtér frekvenciájára „meghívjuk” őket rádión.
A reptéri infó el fogja mondani nekünk, hogy mi a jelenleg használatos pályairány és felhívja a figyelmünket az aktuális tudnivalókra. Például van-e más forgalom is a reptéren vagy a levegőben. Ha igen, akkor hol és mi várható vele kapcsolatban.
Ha azonban valamiért a reptéri infó nem válaszol a hívásunkra, így nem tudjuk meg tőle, hogy melyik az éppen használatos pályairány akkor érdemes a reptér felett egy-két kört megtenni és megbizonyosodni, hogy jó irányból tervezünk-e leszállni, nincs-e akadály kihelyezve a pályára, nincs-e éppen felszálló gép, milyen a pálya aktuális fizikai állapota (fű magasság, felázottság, talaj egyenetlenség) stb.
Általában a reptereken mindenhol van legalább egy szélzsák, ami alapján meghatározhatjuk a leszállási irányunkat, ami ugye lehetőleg mindig széllel szemben történik.
A leszállás:
Ha elhatároztuk, hogy leszállunk, akkor a kijelölt leszállási pályairánynak megfelelően besorolunk iskolakörre. Mivel olyan helyen szállunk le, ahova még korábban nem szálltunk vagy csak ritkán, így könnyű elrontani a behelyezkedést és a siklópályát azzal, ha túl magasan vagy túl alacsonyan lennénk a pálya küszöbhöz képest.
Mivel az iskolakör magasságát rendszerint úgy választják meg, hogy abból a legkönnyebb legyen felépíteni a behelyezkedést, azért érdemes az iskolakörnek minimum a harmadik, de inkább a második fordulójára besorolni. Így lesz idő a magassággal és a fordulók helyének kiválasztásával „bűvészkedni”, hiszen soha nincs két egyforma leszállás. Minimum a szél bele szokott szólni.
Talán úgy a legkönnyebb a helyes siklópálya megválasztása, ha a repülőtérre mint egy anyahajóra tekintünk. Azaz pont úgy kell behelyezkedni, hogy a gépünk futóműve valahol a leszállópálya első negyedében érjen földet és legyen idő a megállásra is.
Ha túl alacsonyan érkezünk a leszállópályához akkor gázadással csökkentjük a süllyedési sebességet. Lényeges, hogy a terepakadályokat (úgy mint légvezeték, magasabb fák, adótornyok, stb) figyeljük, nehogy beleakadjunk.
Ha túl magasan érkezünk a reptér fölé akkor vagy megcsúsztatjuk a repülőgépet vagy – motoros repülőgépek esetében ez lesz a jellemzőbb – még a levegőben átstartolunk, azaz gázadással visszaemelkedünk és egy újabb iskolakör után ismét megkíséreljük a leszállást.
A leszállás teljes menetét itt olvashatod végig.
Tarnóczi Sándor
—————
Figyelem! Diszkrimináció következik:
Kizárólag NEM pilótáknak szól a következő felhívás.
Tervek szerint kb. 1 hónap múlva kiválasztásra kerül az a két személy aki 1-1 ingyenes, 20 perces sétarepülésen vehet részt.
Ha szeretnél az egyik lenni, akkor:
-
hívd meg minél több ismerősödet hogy lájkolja a repulogepvezeto.hu facebook oldalát és/vagy
-
ossz meg minél több repulogepvezeto.hu-s – neked tetsző – cikket, videót a facebook oldaladon.