Sárkány ellenőrzés:
A kabin ellenőrzés utolsó fázisaként egyúttal megkezdődik a repülőgép sárkányszerkezetének ellenőrzése is. („Sárkánynak” nevezzük a repülőgép hajtómű nélküli részét, vagyis a repülőgép vázát)
Még a kabinban az ülés hátpárnáját elhajtva benézünk hátrafelé a rácsszerkezetű törzs belsejébe, látunk-e idegen tárgyat a gépben. Bizony előfordulhat, hogy kiesett biztosítótűt, aprópénzt vagy fűszálakat találunk odabent, ami természetesen nem direkt került a gépbe, hanem belehullott, vagy alulról felverődött. A gondot akkor okozhatja, ha beékelődnek a tolórudak mozgatásai közé és nem tudjuk miattuk a kormányokat megfelelően kitéríteni. Szintén megmozgatjuk a botkormányt, oldalkormányt és a féklapot, látunk-e idegen tárgyat a gép törzsében.
Ha minden rendben, akkor elkezdhetjük körbejárni a repülőgépet.
Figyelem! A körbejárás előtt csukjuk vissza a kabintetőt! Ha nem így teszünk, akkor egy könnyed szellő majd visszabillenti helyettünk és lecsapódva megrepedhet. Sokba fog kerülni…
Guggoljunk le, nézzük meg a kerekét, látunk-e valami rendelleneset. Ellenőrizzük a kerék lapultságát, amelyből következtetni lehet arra, hogy az előírt nyomást biztosítja-e vagy sem. Ha szükséges kompresszorral fújjunk a kerékbe.
Ezután átmegyünk a repülőgép jobb oldalára (4. pont) és a szárny bekötés – törzs találkozásánál megnézzük, hogy van-e és ha igen, mekkora a hézag. Ha van, akkor ezt jelezzük az üzembentartónak.
A szárnytőtől a szárnyvég felé haladva végignézzük a belépőélet (6. pont) illetve bepillantunk a szárny alá, ahol a szárny alsó felét (5. pont) vesszük szemügyre. Itt elképzelhető, hogy találkozni fogunk a transzponder adóval (magyarul: másodlagos válaszjel adóval) ami egy kis kiálló fém darab. Ne mozgassuk, ne nyúljunk hozzá. Ha a szárnyon zúzódást, horpadást, repedést, vászon felválást találunk jelezzük az üzembentartónak.
A szárnyvégre érve két kézzel megfogva a véget ÓVATOSAN (!) előre hátra megmozgatjuk a szárnyat (7. pont) figyelve, hogy a szárnytőben érzünk-e valamiféle kotyogást. Elvileg nem szabad kotyogást érzékelnünk. ÓVATOSAN föl-le is megmozgathatjuk.
Ezután a szárnyvégtől a szárnytő felé haladva végigmegyünk a kilépőél mentén és szemügyre vesszük a csűrő vásznazását és a csűrő bekötést (8. pont). A csűrőt megmozgatjuk fel-le irányba illetve jobbra-balra is teszünk vele egy ÓVATOS próbát. Ha ez utóbbi sikerül, akkor gond van, ne szálljunk fel. Lényeges, hogy a bekötésben rendben legyen a csűrő, ne kotyogjon, csak akadálymentesen fel-le mozogjon.
A szárnytőben ismét megnézzük a szárny és törzs közötti hézagot (9. pont), ha van, akkor egyeztetünk az üzembentartóval.
A törzs mellett a farok felé haladva (10. pont) megnézzük, hogy a vászon rendben rásimul-e a törzsre, vagy van-e esetleg valahol szakadás, felválás. Nézzük meg azt is, hogy a vászon be van-e rogyva, gyűrődik-e valahol a törzsön. Az annak a jele lehet, hogy a törzs egy erősebb igénybevételtől elferdült és a vászon most gyűrődik rajta.
A vízszintes vezérsíknál ellenőrizzük a vezérsík bekötést, majd óvatosan megmozgatjuk fel-le irányban a vezérsíkot, figyelve hogy mennyire lötyög, mennyire kotyog (11. pont). Ha lötyög vagy ha kotyog, akkor javítani kell, felszállás aznapra halasztva.
Megnézzük a függőleges vezérsíkot is, szemrevételezzük a bekötését (12 és 13. pont).
A vízszintes vezérsík bal oldalát megkerülve a törzs mellett végig megyünk a bal szárnytőig (14. és 15. pont). Ott szintén hézagot nézünk, majd a kilépőél mentén a csűrőket nézzük meg és azok bekötését (16. és 17. pont), a szárnyvéget megmozgatjuk – ÓVATOSAN (18. pont).
Ezután a bal szárny belépő éle mentén végigvizsgáljuk a szárnyat és visszatérünk a kabinhoz (19. és 20. pont).
Bármit észlelünk, egyeztessünk a gép üzembentartójával.
Ellenőrizzük a gépben lévő üzemanyag mennyiségét és amennyiben szükséges tankoljunk a gépbe.
Motor ellenőrzés:
Gyakorlatban, hibamentes motornál csupán egy olajszint ellenőrzést kell végrehajtanunk. A művelet ugyanaz, mint egy autónál. Az olajszint jelző pálcát a motorblokkból kihúzva megtöröljük (papír zsebkendő, rongy vagy akár egy marék letépett fűcsomó is jó erre), majd visszadugjuk koppanásig és ismét kihúzva megnézzük, hogy a szint mit mutat. Ha a minimum és maximum jelzés között van HIDEG motor mellett az olajszint, akkor megfelelő. Ha kevesebb, akkor után kell tölteni, ha több, akkor le kell belőle engedni. Ezeket a műveleteket ne mi, hanem lehetőleg szakember végezze, mert nem mindegy, hogy milyen olajat és hol töltünk utána.
Motor ellenőrzéskor érdemes még a légcsavart is kézzel megmozgatni, nem kotyog-e, nem lötyög-e. Nézzük végig a légcsavar tollakat, hogy van-e rajta sérülés, látható repedés, erősebb ütődés.
Természetesen a légcsavarhoz csakis KIKAPCSOLT gyújtáskapcsoló és főkapcsoló mellett nyúlunk hozzá!
Ha összetettebb motor ellenőrzést akarunk végezni, akkor egy csavarhúzóval levehetjük a felső és alsó motorburkoló lemezeket és megnézhetjük a motort. Amit érdemes figyelni az az, hogy nincs-e valahol kifolyt benzin vagy olaj. Esetleg a csöveken repedések, szakadások vannak-e, csavarok, biztosítások között van-e olyan, amelyik hiányzik vagy meglazult, idegen tárgy beékelődött-e a motortérbe. Tehát bármit, ami nem oda illőnek és nem rendeltetésszerűnek tűnik érdemes a repülőgép karbantartójával egyeztetni.
Megnézzük még, hogy a motorfelfüggesztés rendben van-e, repedés látható-e a vasalaton és a csomópontokon.
Ha minden rendben visszahelyezzük a motorburkolatot és meghúzzuk a rögzítő csavarokat.
Ha mindent átnéztünk a repülőgépen (motor, sárkány, kabin) akkor a repülőgép gépnaplójába rögzítsük, hogy a gépet repülésre alkalmasnak találtunk és átvettük.
Mivel a motoros (és motoros vitorlázó) gépek többsége „pilóta üzemeltetésűek” ezért a gépet repülés előtt nem kell kiadatni a hangármesterrel (neki is alá kellene írni, hogy átadta nekünk). Elég, ha csak saját magunk dokumentáljuk a gépátvételt.
Ugyanígy dokumentáljuk majd természetesen a repülés utáni gépátadást is.