A típus átképzésről

Mi az a típus és miért ne keverjük az osztály fogalmával?

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, egy "osztályba" tartoznak azok a légijárművek, amelyek felépítésükben, üzemeltetésükben és repülési tulajdonságaik alapján azonosak.

Magyarán egy Cessna és egy DA20 vagy DA40, esetleg egy Yak-52 ugyanabba az osztályba tartozik, hiszen mindegyik 2.000 Kg alatti, egy hajtóműves, merevszárnyú repülőgép. Ezt az osztályt SEP-nek azaz Single Engine Piston osztálynak hívjuk.

Ezek alapján a motoros-vitorlázó repülőgép (MOVIT) is beleillene ebbe az osztályba, de mégsem sorolható ide, mert a movit termikes időben eltekereg akár több száz kilométert is leállított motorral, míg a Cessna már nem.

Épp ezért a Falke, mint MOVIT már nem tartozik a Cessnával vagy DA20-al azonos osztályba, hanem másik osztályt képvisel. Ő a TMG azaz, Touring Motor-Glider osztályba tartozik.

A TMG osztály egy olyan külön osztály a SEP-hez képest, amely bár nem behúzható motorral és légcsavarral rendelkező repülőgépeket tartalmaz, de ez az osztály inkább mutat több hasonlóságot a vitorlázógépekkel, mint a motoros gépekkel így aztán másik osztályba is sorolták.

Ezt bárki elismeri aki mondjuk csak a két osztályba tartozó repülőgépek sebességeit összehasonlítja. A Falke is 100-al repül és a Cessna is, csak a Falkénak km/órában van a sebességmérője skálázva, a Cessnának pedig csomóban. Repülési sebességben ez majdnem a dupláját jelenti.

Tehát ha valaki PPL-t azaz Private Pilot Licence szakszolgálati engedélyt szerez, akkor abba bejegyzik a hozzá tartozó osztályjogosítást is. Azt az osztályt amire ő a pilótaképzését megcsinálta. Több féle osztály létezik (pl. helikopter) de most maradjunk csak a SEP-nél (motoros repülőgép) és a TMG-nél (motoros vitorlázó-repülőgép)

Fontos, hogy ha megszereztem a PPL-t mondjuk TMG osztályban (pl. falke) akkor azzal nem vezethetek SEP repülőgépeket (pl Cessna) hiába van PPL-em. Tehát a PPL nem egyenlő a motoros-repülőgépvezető szakszolgálati engedéllyel, mert az is számít, hogy milyen OSZTÁLY kiterjesztés tartozik hozzá.

Ha TMG osztályra csináltam meg, akkor az nem jó a SEP osztályba sorolt repülőkre.

És fordítva is igaz. Előbb meg kell csinálnom az osztály átképzést, ha másik osztályba tartozó légijárművet is szeretnék vezetni.

Rendben. Megcsináltam az osztály átképzést. Most akkor már vezethetek bármilyen repülőgépet, ami ebbe az osztályba sorolódik?

A válasz, hogy igen, de előbb mindegyikre TÍPUS vizsgát kell tennem. Az osztályon belüli repülőgépek a „típusok”.

Azaz, ha én Cessnával csináltam a PPL (A) SEP motoros repülőgép-vezető pilótaképzésemet és szeretnék AT3 repülőgéppel is repülni (mert az is SEP osztályba van sorolva) akkor előbb egy AT3 típus oktatással rendelkező pilótaiskolánál típus tanfolyamot kell elvégeznem az AT3 típusra. Ez már csak típus átképzés, és nem osztály átképzés.

Magyarán az egy osztályba tartozó különböző repülőgépek külön-külön típusok és ezekre egyenként kell megszerezni a típusvizsgát.

A kérdés az, hogy egy konkrét repülőgép "fajtán" belül a hozzá hasonló "fajtákat" is lehet-e repülni különbözeti vizsga nélkül?

Ha mondjuk a SEP osztályt én CESSNA-152 típussal csináltam meg, akkor nekem szabad-e a CESSNA-172-vel is repülnöm, hiszen Cessna típusról van szó, nem?

Nem. A két Cessna már másik típusba tartozik még akkor is, ha nagyon hasonlítanak egymásra.

Másik lajstromú Cessna-152 repülőgépet vezethetek, mint amivel a pilótaképzésemet csináltam, mivel Cessna-152 típusba tartozik mindkettő, de Cessna-172-re már nem ülhetek, csak egy elvégzett Cessna-172 típusátképzés után.

Akkor nézzük, hogy miből is áll egy ilyen osztályon belüli típusátképzés.

(Például a DA20-ról az AT3-ra, vagy mondjuk Cessna-172-ről DA42-re. Vagy bármelyik másik típusra.)

Első lépésként áll egy elméleti felkészülésből, majd azt követően egy elméleti vizsgából.

Aztán ha ez megvan, akkor folytatódik egy gyakorlati (repülési) felkészítésből és egy „házi” vizsgából. A házi azt jelenti, hogy nem a Légügyi Hatóság fog kijönni és levizsgáztatni bennünket az új típusból, hanem a pilótaiskola egyik saját, felhatalmazott vizsgáztatója ül be mellénk és figyeli, hogy miként repüljük a repülőgépet.

A típusátképzés repült óraszáma attól függ, hogy az adott pilótaiskola az adott típustanfolyamra milyen TEMATIKÁT adott le a hatóság felé, amit ők jóváhagytak nekik. Az ebben foglalt óraszám a döntő. Azt le kell repülni.

Motoros repülőgépeknél egy ilyen típusátképzésről általánosságban elmondható, hogy kb. 4 repülési órába belefér. Ha úgy látszik, hogy valakinek ennél többre is szüksége lenne a teljes gyakorlat megszerzéséhez akkor több lehet, de kevesebb nem.
Még akkor sem, ha nagyon penge pilóta az illető. Amit a képzési tematika előír, azt le kell repülni, nincs mese. De hova is kapkodna az ember. A biztonság a fontos.

Ha olyan repülőtéren történik a típusátképzés ahol korábban nem repültünk akkor a típusrepülés előtt még egy reptérrend vizsgát is kell tenni a pilótaiskolánknál.

Ehhez kapunk egy néhány oldalas leírást, amiből kiderül, hogy a reptéren milyen pályairányok vannak, mi a rádió frekvenciája, hívójele, milyen légterek vannak a környékén, mi az iskolakör magassága és jellegzetes fordulópontjai és még sok minden más.

A reptérrendből szintén „házi” vizsgát kell tenni az erre felhatalmazott szakember előtt vagy számítógépen feleletválasztós teszten.

Az új típusunk légiüzemeltetési utasításából is elméleti vizsgát teszünk.

Ha megvan a reptérrend- és az elméleti vizsga a típusra, akkor már beülhetünk a repülőgépbe, ahol oktatónk segítségével megkezdjük a gép megismerését a földön és a levegőben.

Ehhez gyakoroljuk:

  • A felszállásokat (kb. 30 vagy inkább több)

  • A teljes fékszárnyas leszállásokat

  • Kis fékszárnyas leszállásokat

  • Fékszárny nélküli leszállásokat

  • 20, 45 és 60 fokos bedöntésű fordulókat

  • Átesést fékszárny nélkül és fékszárnnyal is

  • Motorleállást (vészhelyzetet) iskolakörön vagy a reptér felett a reptérre leszállással

  • Csúsztatást

Ha ezen túl vagyunk, akkor egy másik (ellenőrző) oktató ül be mellénk és az iménti felsorolásból néhányat vagy mindet ismét megcsináltatja velünk, miközben ellenőrzi, hogy mennyire sajátítottuk el az adott feladatot.

Ha ügyesek voltunk, akkor kiszáll a gépből és egyedül repülünk minimum 5 iskolakört kb. 30 perc időtartamban.

Innentől már csak a típusátképzés pilótaiskola által történő "házi" dokumentálása (jegyzőkönyvezése) marad hátra, hogy ha szükséges, akkor a Légügyi Hatóság is megnézhesse, hogy mi bizony sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tettünk az adott típusból.

 

Tarnóczi Sándor

Megosztás a Facebook-on

Leave a Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .