Beszállás előtti teendők

A repülőgépben ülve több órát is eltöltünk néha, ami első hallásra kényelmesnek tűnik azonban 2 vagy 3 óra után már korántsem annyira jó. Itt nincs arra lehetőség, hogy út közben kiszálljunk és lábainkat kinyújtóztatva, derekunkat körbeforgatva felfrissítsük magunkat, ezért majdnem hogy létfontosságú az ahogy elhelyezkedünk a felszállás előtt a pilóta székben.

Természetesen a kényelem mellet van egy biztonság része is a dolognak.

Nézzük először a biztonságot.

1. Súlypont helyzet.

Szinte a legfontosabb dologról van szó. Ha nem a normál repülésre méretezett súlyponttal emelkedik a repülőgép a magasba, akkor folyamatosan kockázatnak tesszük ki. De mi befolyásolja a súlypontot?

a) A saját testsúlyunk. Nos ez az amin a beszálláskor csak akkor tudunk változtatni, ha a repüléshez szükséges minimális súlyt nem érjük el, mert ekkor egy adag 10 kg-os ólmot az ülésünk alá helyezve máris felkaptuk magunkra a repüléshez szükséges minimális ülés terhelést. Ha viszont sok a testsúlyunk akkor már csak a „b” ponttal tudjuk befolyásolni a súlypontot.

b) Természetesen a megengedett ülésterhelésen felül már ne szálljunk be a repülőgépbe inkább kezdjünk egy fogyókúrába és pár héttel később próbálkozzunk újra. Ha viszont a testsúlyunk éppen csak eléri a felső súlyhatárt vagy annak a környékén van, akkor a legjobb, ha az ülésünket semleges helyzetbe vagy egy nagyon kicsit előrébb állítjuk. Ekkor a tömegközéppontunk éppen a repülőgép tervezőinek számított helyére kerül így se orrnehéz se farnehéz (ez utóbbi a veszélyesebb, ezért kell inkább előrébb állítani az ülést, mint hátra) nem lesz a gépünk.

c) Ülés beállítása. Ha kis súlyú pilóták vagyunk, akkor ülésünket inkább előrébb állítsuk, mert különben a repülőgép farnehéz lesz ami sokkal veszélyesebb mintha orrnehéz lenne. Ugyanakkor figyeljünk arra hogy előretolt üléshelyzetben legyen lehetőségünk a botkormányt teljesen hasra húzni. A megfelelő ülésbeállítással kényelmesen elérjük a botkormányt, pedálokat és egyéb kezelőszerveket. (például a kioldót vagy trimmet)

2. Lábpedál távolságának beállítása.

Elsőre ugyan kényelmi funkciónak tűnik, azonban mégsem az, mert ha nagyon a nyakunkban van a pedál, akkor elképzelhető, hogy „nagyobbat lépünk” fordulóban ezzel pedig könnyebben csúszik meg a repülőgép kifelé.

Ha pedig messzebb van, akkor könnyen előfordulhat, hogy meredek felszállás közben (mondjuk csörlés közben nagyon „kapaszkodunk”) hátrafelé belenyomódunk az ülésbe és lábunkkal már nem érjük el a beszálláskor még elért lábpedált, amivel a gép kormányzásának elvesztésével vészhelyzetet idézhetünk elő.

A legjobb ha olyanra állítjuk a pedált, hogy valamely lábunkkal végső helyzetig kitérítve még marad egy kishajlási szög a térdünknél. Magyarán tovább is tudnánk még egy kicsit nyomni a pedált.

3. Hevederek

Miután bekötöztük magunkat a pilótaszékbe a felesleges hevedereket úgy rendezzük el, hogy azok ne lógjanak a botkormány, lábkormány és egyéb mozgatások közé. Egy esetleges beékelődés nem túl kellemes repülés közben.

Figyeljünk arra, hogy több üléssel rendelkező repülőgépen az üres ülések hevederei is össze legyenek kötve, mert az is éppen olyan gondot okozhat mint a sajátunk.

4. Hátsó farokkocsi vagy farokkerék ki van-e véve.

Amint a starthelyre toltuk a repülőgépet, az első mozdulat az legyen hogy kivesszük a farokkocsit. Bár sokan azt hiszik hogy a ha becsúsztatható kerékről van szó (pl Astir) akkor ha bent marad majd kiesik felszálláskor. Egyáltalán nem biztos mivel egy hirtelen emelkedés alatt befeszülhet a furatába és többlet súlyt okoz pont azon a helyen ahol nem kellene. Repülés közben olyan mintha egy vödör vizet akasztottak volna a gép farkára.

5. Mentőernyő bekészítés

Ha ülésünk alkalmas mentőernyő elhelyezésre, akkor az ernyőt úgy vegyük fel a hátunkra, hogy hevedereit megfelelően meghúzzuk, de még kényelmes legyen az ülésben ülve.

Kényelmi funkciók.

1. Párna az üléstámlán és a fenekünk alatt.

Több órás ücsörgést követően derekunk hamar elfáradhat, ha nem megfelelően van megtámasztva. Ráadásul mivel a légerőket közvetlenül érezzük a lábpedálon ezért ellenük csak akkor tudunk hatásosan erőt kifejteni, ha hátunkat megtámasztva nyomjuk a pedálokat. Ekkor viszont a gerincünk alsó része fájdulhat meg a folyamatos nyomó, préselő terhelés miatt.

2. Tájékozódást segítő eszközök (térkép, GPS vagy Logger) kartávolságon belüli elhelyezése.
Magáért beszél.

Megosztás a Facebook-on