A legfontosabb: fejben a földön végig kell gondolni a felszállást annyiszor amennyiszer csak tudjuk. Számba kell venni a lehetséges vészhelyzeteket és az azokra adott reakcióinkat.
Ha a levegőben felkészületlenül ér bennünket a vészhelyzet (például 50 méteren elszakad a kötél) akkor nem biztos hogy átgondoltan jól fogunk cselekedni. Ennek az lehet a következménye, hogy hibás döntést hozunk meg amelyet pár pillanattal később észreveszünk és ekkor egy másik hibás döntéssel akarjuk korrigálni. A rossz döntést nem szabad másik rossz döntéssel javítani, mert nem fog sikerülni.
Az egyetlen mód hogy ezt elkerüljük az az, ha fejben végiggondoljuk a felszállást a repülést és a leszállást, kitérve minden lehetséges módozatra.
1. Kabintetőt lecsuktuk, jelentőszöveget hangosan elmondtuk, mikor végeztünk a repveznek jeleztük, hogy készen vagyunk a felszállásra. Ekkor már csak a repülőgépre koncentrálunk. Csörlős indításnál nagyon gyorsan zajlanak le az események, a repülőgép nulláról kb 80-90 km/órára 4-8 másodperc alatt felgyorsul és a levegőbe is emelkedik 5-10 métert! Ezen fejben végig kell menni, mert ott gondolkozni már nem lehetséges csak cselekedni.
2. Vetünk egy utolsó pillantást a starthelyen lévő szélzsákra és megállapítjuk hogy pályairányú, oldalszeles vagy hátszeles-e az idő. Nagyon fontos hogy a start előtt ezzel tisztában legyünk, mert a felszállást alapvetően befolyásolja.
3. Mikor látjuk hogy a csörlőkötél megmozdul és egy kicsit megmozdítja a repülőgépet, már érezni fogjuk hogy az első 20-30 méteren a repülőgép ki akar-e törni a csörlőkötél húzási irányához képest egy másik irányba vagy sem. A kitörésnek több oka is lehet:
a) A szárnyat tartó segédünk nagyon visszafogja a szárnyat, és ezért elfordítja a repülőgépet a szárny körül.
b) A segéd bár jól teljesíti a feladatát, a repülőgép nem a kötél húzási irányába van fordítva, hanem attól pár fokkal eltér, és mivel a kereke illetve a farokcsúszója a földön van ezért ezek megvezetik a kettő között húzott egyenes vonalán – más irányba mint amerre a kötél húzná. Amíg a gép farka a levegőbe nem emelkedik és korrigálni nem tudjuk addig sajnos oldalra akar kitérni, ráadásul van ahogy egyre növekvő mértékben.
Tehát ha látjuk hogy ki akar törni akkor a kitöréssel ellentétes oldalon belépjük lábbal az oldalkormányt. Kis sebességnél nagyon, nagyobb sebességnél kevésbé. Ezzel egyidejűleg a botkormányt megnyomjuk, hogy a legkisebb légerőre a gép farka felemelkedjen a levegőbe és megszűnjön a két pont miatti kényszerpályára erőltetés.
4. Amikor a kötél vonalába állítottuk a repülőgép orrát, a botkormány nyomott helyzetéből kissé visszaveszünk, ezzel megakadályozva, hogy orra állítsuk a gyorsuló repülőgépet.
5. Szárnyakat végig vízszintesben tartjuk és hagyjuk, hogy a repülőgép gyorsuljon.
6. Amikor eléri a felszállási sebességet a gépünk a magasba emelkedik és tovább gyorsul. Ekkor kell észnél lenni. Ha nem mozdítjuk a botkormányt, akkor a gép elkezd egyre meredekebb pályán felfele kapaszkodni. Ugyanakkor a sebessége lecsökken, mivel leterheli az aggregátort. De még ha erős is az aggregátor akkor is erős húzásnak tesszük ki a csörlőkötelet, ami bármelyik pillanatban elszakadhat. Gondoljunk bele. Ott vagyunk a föld felett 10-15 méteren égbe emelt orrú repülőgéppel amelynek épp akkor szűnik meg a húzóereje. Mi fog történni? A sebesség hiánya miatt farokkal vagy valamelyik szárnyára billenve visszaesik a földre, géptörést és pilótatörést okozva.
7. Az előző pont kivédésére, a talajtól való elszívódás után kissé ismét nyomjuk meg a botot és lapos szögben hagyjuk a gépet gyorsulni.
8. Mikor eléri a csörlési sebességet (pl Góbénál a 80 Km/órát) akkor szépen, ív mentén kezdjük meg az orrának az emelését és ne hagyjuk, hogy az aggregátor tovább gyorsítson bennünket, hanem tartsuk a sebességet a csörlési sebességen.
9. Ekkor kell arra figyelni hogy vajon van-e oldalszelünk vagy nincs. Mivel már megvan a kellő magasság ahhoz hogy a szárnyvég ne érjen le a földre, így oldalszél esetén kezdjünk abba az irányba kissé kicsűrni ahonnan fúj az oldalszél. Ezzel megakadályozzuk hogy a szél elsodorjon bennünket az eredeti irányhoz képest. Fontos hogy lábbal nem kell a csűrés irányába lépni, mert nem fordulni akarunk, hanem csak rálógatni a szélre, pont annyit amennyit ő sodorni akar minket. Ha többet lógatunk mint amennyit kellene, akkor az lesz az eredménye hogy mi fogjuk elvinni rossz helyre a kötél végét, bár ez még a kisebb baj hiszen leoldás utána a szél vissza fogja sodorni épp a megfelelő helyre, az aggregátor húzási irányába. A gond akkor van ha nem lógatunk rá a szélre ezért az elsodor bennünket, majd mikor leoldottuk a kötelet, akkor az tovább sodródik és az aggregátor egy bizonyos szög elérésére után már nem húzhatja be a kötelet, ezért kézzel kell a helyes irányba visszahelyezni, miután leérkezett.
10. Ha nem tudjuk a sebességet a csörlési sebességre beállítani akkor az ezért lehet mert az aggregátor vagy nagyon gyorsan vagy nagyon lassan húz bennünket. Bármelyik is fodul elő, fontos hogy jelezzünk neki, mivel mindkettő veszélyt hordoz magában. A lassú sebesség miatt nem csak hogy alacsonyra fog sikerülni a csörlés, hanem a repülőgép sem fog tudni csak nehezen a levegőben maradni. Ha gyorsan húz akkor pedig a repülőgép anyagának nem tesz jót a nagy húzási erő. Tehát ha gyorsan húz akkor, lábbal jobbra-balra nagyokat lépkedve kitartjuk az orrát 1-2 másodperig mindkét irányban. Ha kevés a sebesség akkor kissé megnyomjuk a botot, kilaposítunk és jobbra balra csűrve jelzünk. Miután jeleztünk szinte már nézhetjük is hogy milyen szépen jön vissza a sebesség, mivel a csörlőkezelő gázt adott neki.
11. Egy idő után azt fogjuk észrevenni hogy már nem tudjuk a gép orrát annyira magasan tartani, ezért kezd a repülési pályánk laposodni. Ekkor kezdhetünk felkészülni a leoldásra. Mikor érezzük hogy a vonóerő megszűnt és a gép orra is már a horizont alatt van akkor biztosra vehetjük hogy a csörlőkezelő levette a gázt és arra vár hogy leoldjunk.
12. Oldjunk le, a kioldó háromszori meghúzásával, majd kissé visszafordulva tekintsünk le a starthelyre hogy van-e számunkra jelzés, nézzük meg a leeső kötél ernyőjét, és nyomjunk egyet előrefele a féklapon. A jelentőszöveg amit el kell mondani: „Féklap zárva, biztosítva, kötél leesett, starton jelzés nincs”. Megkezdhetjük a feladata repülését.
Megosztás a Facebook-on